Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Ilona napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Nagy Szent Vazul
Orgona Olga
Elfogadták az MRE 2012-es költségevetését
2011-12-07 Forrás: Református Egyház
A Zsinati Tanács idei utolsó, szerdai ülésén Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke részletesen beszélt az egyházakat érintő állami törvényalkotási folyamat nehézségeiről, az egyeztetések hiányáról. A Zsinati Tanács a költségvetés tárgyalása mellett döntött a balatonszárszói SDG-telep üzemeltetésére kiírandó pályázatról, az Egyházi Jövőkép Bizottság tagjainak jelöléséről, valamint a hittanoktatás finanszírozásának eljárási kérdéseiről szóló szabályrendeletről.
A Zsinati Tanács szerdai ülését Nagy Zsolt áhítata vezette fel. Az erre a napra rendelt újszövetségi szakasz, Jakab levelének második részéből a 14-16. versek alapján hirdette az Igét a bihari esperes.

Érdemi egyeztetésre várva

Az ülés nyitásaként tartott elnöki beszédében az állammal folytatandó egyházfinanszírozási tárgyalások megindítását szorgalmazta Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Példaként említette annak az anomáliának a helyre tételét, miszerint 2010-ben és 2011-ben az egyházaknak jutó állami támogatásokból a református részesedés arányaiban drasztikusan csökkent. Az egyházvezető beszélt arról is, hogy az Országgyűlés napirendjén jelenleg is több, az egyházakat is érintő jogszabály tervezete, illetve módosítása szerepel, de a tisztánlátást, a folyamatok áttekintését nagyban nehezíti az, hogy a szóban forgó jogszabályokról az idő szorítása miatt nem folyt érdemi egyeztetés az érintett szereplőkkel, így az egyházakkal sem.

Példaként említette, hogy a jövő évi állami költségvetés egyházakat érintő számairól sem történt a törvény beadása előtt egyeztetés. A még folyamatban lévő törvényalkotás miatt az egyházak támogatása több ponton bizonytalan, de az elmondható, hogy az egyházak közfeladat ellátó tevékenysége finanszírozásában jelentős változásokra nem számíthatunk, az MRE ugyancsak most tárgyalandó 2012-es költségvetésében ezen adatokkal számoltak. Ugyanakkor több területen a 2011-es számok alapján tudnak csak előzetes terveket előterjeszteni a Zsinati Tanács elé, éppen az érdemi egyeztetés hiánya miatt.

Bővülő költségvetés

Az elnöki megnyitó után közvetlenül az MRE 2012-es költségvetésének elfogadása következett. Ahogy arra utaltunk, a költségvetés számításainak alapjául a véglegesen még el nem fogadott állami költségvetés szolgált alapul. Az elfogadott egyházi büdzsé szerint az MRE a következő évben 14,16 milliárd forintból gazdálkodik, ami 1,3 milliárdos, azaz 10,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A növekményt szinte teljes mértékben az államtól átvállalt feladatok finanszírozására kapott állami támogatási többlet okozza.

A testület elfogadta a hittanoktatás finanszírozásának eljárási kérdéseiről szóló szabályrendeletet. Mint ismert, az állammal 1997 óta megállapodás szabályozza a hittanoktatás finanszírozását, a támogatás adminisztrációját, ami sokszor módosult, és egyre bonyolultabb nyilvántartást igényel. A támogatások 2010-es elszámolását áttekintve több szabálytalanságot tártak fel, köztük komolyabbakat is, ezért szabályrendelet készült az eljárási kérdések szabályozásáról. Ezt azonban több egyházi testület, de leginkább informális formában az egyházi közvélemény illette kritikával. Ezért a szabályrendelet egyszerűbb formában került elfogadásra. A jogszabály 2012. január elsején lép hatályba.

Szárszó: döntés várhatóan februárban

A Zsinati Tanács újra foglalkozott a balatonszárszói SDG Konferenciatelep üzemeltetésével. A Zsinat novemberi ülésén úgy döntött, nem veszi egyházi kezelésbe az ingatlant, hanem pályázaton külső üzemeltetőt keres Szárszónak. A pályázati kiírás megalkotásával, az üzemeltető kiválasztásával egy bizottságot bízott meg, de a folyamat felügyelete, az üzemeltető végső kiválasztása a gazdasági ügyekben illetékes legmagasabb szintű testületként a Zsinati Tanács dolga.

A mostani ülésen a Tanács döntött a kiírandó pályázatról, amelyet december 12-én tesznek közzé. A részletes pályázati anyagot január 5-ig lehet megvásárolni – hatvanezer forint plusz áfa befizetése ellenében –, a helyszín bejárása egy nappal később lesz. A pályáztok beadási határideje január 23., míg hiánypótlásra (kizárólag okiratok tekintetében), január 31-ig lesz lehetőség. Eredményt február közepén hirdetnek, a végső döntés a Zsinati Tanácsé. A mostani határozat értelmében a kiíró fenntartja magának a jogot arra, hogy érvénytelennek nyilvánítsa a pályázatot, illetve arra is, hogy a két legjobb ajánlattevő részvételével második fordulót tartson.

Megindult a Jövőkép Bizottság felállítása

A Zsinat a legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a balatonszárszói, tematikus ülésen felvetett kérdések, problémák feldolgozására, az eredmények továbbvitelére javaslattevő bizottságot hoz létre. Az Egyházi Jövőkép Bizottság tagjaira a Zsinati Tanács javaslatot tett, őket ezután keresik meg a jelöléssel, így a neveket egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra.

Az elnöki megnyitó részletes ismertetését itt olvashatja

Érdemi egyeztetésre várva

Az állammal folytatandó egyházfinanszírozási tárgyalások megindítását szorgalmazta szerdán Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Példaként említette annak az anomáliának a helyre tételét, miszerint 2010-ben és 2011-ben az egyházaknak jutó állami támogatásokból a református részesedés arányaiban drasztikusan csökkent. Az egyházvezető beszélt arról is, hogy az Országgyűlés napirendjén jelenleg is több, az egyházakat is érintő jogszabály tervezete, illetve módosítása szerepel, de a tisztánlátást, a folyamatok áttekintését nagyban nehezíti az, hogy a szóban forgó jogszabályokról az idő szorítása miatt nem folyt érdemi egyeztetés az érintett szereplőkkel, így az egyházakkal sem.

Megnyitó beszéde elején Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke advent időszakára utalt és azt mondta: a betlehemi csillag iránymutatása átvezet minket a legnagyobb kríziseken is, és erre nagy szükség van, mert sok közösségnek, egyéneknek az orientációval van gondjuk napjainkban.

Az egyház gazdasági ügyekben illetékes legfőbb testülete a Zsinati Tanács, így az elnöki megnyitó nagy részét is ezek a kérdések foglalták el. Ennek során Bölcskei Gusztáv azokat az ügyeket vette sorra, amelyek az állam és az egyházak viszonyán keresztül érintik a finanszírozást.

Mint említette, pozitív témával kívánt kezdeni, így megemlítette, hogy a nemrégiben elfogadott 2010-es zárszámadási törvény korrekt módon rögzíti a közoktatási kiegészítési támogatás kompenzációja összegét valamint a korábbi években (2006-07-ben) elmaradt összegeinek az átutalását. Az egyházvezető hozzátette, a közel kétmilliárd forintos összeg még nem érkezett be az egyházhoz, de a törvény rendelkezései értelmében az utalást el kell indítani ebben az évben, az azonban így is megtörténhet, hogy nem érkezik meg idén az összeg, csak 2012 első napjaiban.

Hosszan szólt ezután arról, hogy az Országgyűlés továbbra is dinamikusan folytatja a törvényalkotási munkát, így jelenleg is több törvény megalkotása, módosítása van napirenden amelyek az egyházakat is közelről érintik, így a köznevelés, felsőoktatás területén. A tisztánlátás, a folyamatok áttekintését nagyban nehezíti az, hogy a szóban forgó jogszabályokról az idő szorítása miatt nem folyt érdemi egyeztetés az érintett szereplőkkel, így az egyházakkal sem.

Példaként említette, hogy a jövő évi állami költségvetés egyházakat érintő számairól sem történt a törvény beadása előtt egyeztetés. A még folyamatban lévő törvényalkotás miatt az egyházak támogatása több ponton bizonytalan, de az elmondható, hogy az egyházak közfeladat ellátó tevékenysége finanszírozásában jelentős változásokra nem számíthatunk, az MRE ugyancsak most tárgyalandó 2012-es költségvetésében ezen adatokkal számoltak. Ugyanakkor több területen a 2011-es számok alapján tudnak csak előzetes terveket előterjeszteni a Zsinati Tanács elé, éppen az érdemi egyeztetés hiánya miatt.

A tavalyihoz képest az egyház állami támogatása szinten marad, ami az általános folyamatokat tekintve pozitív fejlemény. Ugyanakkor nem tudta szó nélkül hagyni azt a novemberi zsinati ülésen is említett anomáliát, miszerint 2010-11-ben az egyházak finanszírozásán belül a reformátusokra eső összegek arányaiban jelentősen csökkentek. Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt kötött a római katolikus egyház és a kormány képviselője megállapodást a katolikusoknak biztosítandó plusz finanszírozási forrásokról. Ezért Bölcskei Gusztáv azt javasolta, hogy az idén megalakult Református Törvényhozók Fórumának bevonásával kezdeményezzék az egyházfinanszírozási tárgyalások érdemi megindítását és az aránytalanságok kiküszöbölését.

Erre annál is inkább szükség lenne, mert a Parlament előtt szerepel az egyházfinanszírozást érintő „salátatörvény” is. Az egyházvezető azt mondta, a jogszabály tervezete a meglévő kereteket pontosan szabályozza, de fontos részletek nem kerülnek a helyükre. Így például nem érinti a tervezet azt sem, hogy a finanszírozás terén hogyan korrigálják azt, hogy az szja-bevételek csökkenéséből kifolyólag az egyszázalékos felajánlások terén várhatóan drasztikus visszaesés jelentkezik majd. Ezért Bölcskei Gusztáv újfent hangsúlyozta az egyházfinanszírozási tárgyalások megindításának égető szükségességét.

Elfogadott jogszabályról van ugyan szó, de csak január elsején lép életbe az új egyházi törvény, ami szintén vet fel további kérdéseket. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT – amelynek legnagyobb tagegyháza a református egyház) elnöksége november végén levélben fordult a miniszterelnökhöz, kérve, hogy az egyházi törvényben meghatározott regisztrációs folyamat mihamarabb induljon el, tekintettel arra, hogy több MEÖT-tagegyház is elvesztette egyházi státusztát. Ezt a regisztrációval nyerhetnék esetleg vissza ezek az egyházak. A törvény módosításának ügye nemrég szerepelt a kormány napirendjén, de azt a változtatást elvetette a kabinet, és ezzel egyúttal elmaradt a jogszabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet megalkotása is.

A többi, egyházakat is érintő jogszabályok között említette a Zsinat lelkészi elnöke a köznevelési törvényt. Ennek kapcsán nemrég véleményt kért a református egyháztól is az oktatásért felelős államtitkárság, a tervezetnek a hittanoktatás helyzetét rögzítő kitételével kapcsolatban. A törvénytervezet azt irányozza elő, hogy a közoktatásban kötelező módon vezessék be az etika és/vagy hittanoktatást. A részleteket nem szabályozná a jogszabály, hanem az oktatásért felelős államtitkárság dolgozná ki őket. Bölcskei Gusztáv megjegyezte, az Elnökség azt az észrevételt tette, hogy a törvény keresztyén szellemiségű etikaoktatásról szóljon. Illetve azt is indítványozta, az egyház szeretne aktívan részt venni a kötelező etikaoktatás feltételei kidolgozásában.

A felsőoktatási törvény kapcsán is születtek református észrevételek, így jelezték a kormányzatnak, hogy az esélyegyenlőség és diszkrimináció tilalma jelentse azt, hogy azonos mértékben finanszírozzák az állami és az egyházi felsőoktatási intézményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervek szerint az államilag finanszírozott férőhelyek száma lényegesen csökkeni fog a következő évfolyamtól. Az állammal 1998-ban kötött megállapodás azonban rögzíti, az egyházi fenntartásban lévő, nem hitéleti képzésben résztvevők után járó, államilag finanszírozott helyek számát az állami fenntartású helyek arányában. Ennek a megállapodásnak a fenntartását várja az államtól a református egyházvezetés.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép