Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Bence napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Máriabesnyői bazilika
Megköszönöm
A csíksomlyói búcsú a világörökség része lesz?
2011-12-12 Forrás: Erdély.ma
Miért fontos, hogy a kulturális világörökség része legyen a csíksomlyói búcsú? Ezen sokan elgondolkoztak a sajtóban néhány héttel ezelőtt megjelent cikkek nyomán. Olyat is lehetett olvasni, miszerint éppen a nemzet legnagyobb búcsújáróhelyének őrzői, a csíksomlyói ferencesek zárkóznának el a témától.
Pedig csupán arról volt szó, hogy a csíksomlyói ferencesek nem látták, nem olvasták azt a szakértői jelentést, amelynek alapján szeptemberben a Románia Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumához tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság elfogadta a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi világörökségének listájára való jelölését.

Egyik cikk hivatkozott a másikban olvasottakra, a „talánok” sorozata végül félreértésekbe, félremagyarázásokba csúszott. Ezt az erdélyi ferencesek elöljárója, fr. dr. Orbán Szabolcs is így látja. Az első és legfontosabb dolog az, hogy ebben az egész ügyben sok félreértés, illetve kommunikációs hiányosság van, amiben részben mi is, illetve személyesen én is hibás vagyok, amit még tetéztek a sajtóbeli félreértelmezések is – szögezte le elsőként, amikor a témában megkerestük. Időközben Csiszér Albert brassói plébánostól is érkezett egy aggodalommal és kérdésekkel teli hozzászólás.

Ezért s a kiegyensúlyozott tájékoztatás kedvéért vállalkoztunk arra, hogy olvasóinkkal a tényeket ismertessük, s ezekről a fölösleges indulatokat leválasszuk.

A székelyek 1567-ben kezdődő, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata két évtizede már az egész magyar nemzet legjelentősebb búcsúja. Azt, hogy a csíksomlyói búcsú felke­rülhessen az UNESCO szellemi vi­lágörökségének listájára, Ke­­­­le­men Hunor kulturális mi­niszter javasolta, ezért őt kérdeztük elsőként. Megkeresésünkre szívesen válaszolt.

- Miért javasolta, hogy a világörökség része legyen a csík­somlyói búcsú?

- Mert a csíksomlyói búcsú a magyar és főleg az erdélyi, illetve Kárpát-medencei magyar kulturális és egyházi életnek egyik legjelentősebb szellemi öröksége, vallási-kulturális rendezvénye, amely több száz évre tekint vissza, és amely megmozgatja a Kárpát-medencében élő magyarokat, bárhol is éljenek, Erdélyben, Magyarországon, Felvidéken, Vajdaságban. De azt is mondhatnánk, hogy a világ minden részéről érkeznek magyarok ide. Nekünk különben szándékunkban van más magyar szellemi örökséget is felterjesz­teni, például a farsangtemetést. A farsangtemetés is azok közé a szokások közé tartozik, amelyek ilyen jellegű megörökítését mi a magunk számára célként megfogalmaztunk. Ennek felterjesztésére 2012-től kezdünk készülni a szükséges dokumentációval.

A miniszter kezdeményezését akkor a ferencesek is örömmel fogadták. Egy ilyen titulus világszintű elismerést és a világhírnév mellett fokozott védettséget is jelent. A bukaresti szaktárca megkezdte az eljárás hivatalos folyamatát.

- Orbán Szabolcs OFM, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója kérdésünkre a történet egészét felidézte.

- Az ügy azzal kezdődött, hogy a tavalyi búcsú környékén Kelemen Hunor a sajtóban meglebegtette az ötletet… Nem tudom, hogy akkor ezt ki mennyire vette komolyan, bevallom őszintén, én nem. Körülbelül egy évvel később, idén májusban, a búcsú előtti hajtás közben egy közvetítőn keresztül telefonon megkeresett a miniszter úr egyik tanácsosa, Hegedűs Csilla államtitkár, hogy minél hamarabb adjunk le egy kérést, mellette egy 1-2 oldalas rövid ismertetőt Csíksomlyóról és a búcsúról a minisztériumhoz intézve, amelyben kérjük, hogy kezdjék el az UNESCO szellemi és kulturális listára való javaslattételhez szükséges folyamatot. Ezt mi meg is tettük, most visszanézve a sietség miatt talán egy kicsit meggondolatlanul, mert nem néztünk rendesen utána, mi is a szellemi örökség lista. Az is az igazsághoz tartozik, hogy úgy gondoltam, ez is most csak ismét valamiféle búcsú körüli divat, évente meglebegtetni az UNESCO-t, egy kis sajtófényezéshez jutni Somlyó kapcsán, emiatt nem is fordítottunk túl nagy hangsúlyt erre a kérdésre. Innentől kezdve hónapokig semmiféle hivatalos visszajelzést nem kaptunk még arról sem, hogy megérkezett-e a kérésünk, elindult-e a folyamat stb.

A következő információt a sajtóból, a sajtótól kaptuk: valamikor szeptember közepe táján kezdték az újságírók keresni a somlyói testvéreket ebben az ügyben. Utóbb kiderült, hogy kiment egy RMDSZ-közlemény, amely tudósít arról, hogy egy általunk kért, Tánczos Vilmos által készített tanulmány alapján a minisztériumi bizottság a somlyói búcsút felvette a nemzeti örökség listára – ez előzetes feltétel az UNESCO-s listára való felterjesztéshez –, s hogy elkezdődik a nemzetközi szintű folyamat. Tehát szeretném kihangsúlyozni, hogy semmit sem tudtunk ezekről az utóbbi fejleményekről: nem kértük fel Tánczos Vilmost, nem ismertük a tanulmányt, nem tudtunk arról, hogy akkor van az országos bizottság ülése. Az első információ, ami eljutott hozzánk, az az újságírók kérdései voltak.

Utóbb kérésemre Tánczos tanár úr elküldte nekem is tanulmányt, alapvetően korrekt írásról volt szó, amely bemutatja a csíksomlyói búcsút, annak lelki és kulturális összetevőit, illetve említi a vele kapcsolatos marginális jelenségeket is. Ennek kapcsán tetőztek akkor egy kicsit az események… A sajtó részéről történt egy-két súlypontáthelyezés az egyes megnyilvánulásokban, ami nagyon könnyen félremagyarázható/félreértelmezhető.

A félreértések közt említhető, hogy felbukkant olyan nem hivatalos értesülés is, amely tudni vélte, a gyulafehérvári érsekség képviselője véleményezte volna a szakértői iratot. Potyó Ferenc vikárius megkeresésünkre elmondta, ilyesmiről szó sincs, a ferencesek foglalkoznak a kérdéssel, és ez így is van rendjén. Annyit hozzátett, őt is kérdezték újságírók a témáról, de ő szigorúan magánvéleményt mondott, nem hivatalos álláspontot, s válaszából csak egy kiragadott rész jelent meg. Arról sem tájékoztatták, hogy korábban a Ferenc-rend képviselőjével már sikerült interjút készíteniük. Az irodaigazgató rosszallását fejezte ki, hogy bárki is megpróbálja a ferenceseket szembeállítani az érsekséggel, vagy hogy politikai ügyet próbálna bárki is kovácsolni a csíksomlyói búcsúból, politikai célra kiélezve azt.

- Hol tart most a csíksomlyói búcsúra vonatkozó előterjesztés folyamata, erről is kérdeztük Kelemen Hunor kulturális minisztert.

- Várjuk a javaslatokat. Még nem kaptuk meg az összes javaslatot arra a szakértői bizottságra vonatkozóan, amely összeállítja a dokumentációt, amelyet Párizsba kell a jövő évben küldeni. Remélem, a következő egy-két hétben az összes javaslat megérkezik. Abban a pillanatban, amikor megvannak a javaslatok, miniszteri rendelettel kinevezzük a szakértői bizottságot, amely nekifog dolgozni, és ha minden jól megy, akkor február közepéig-végéig elkészül az a dokumentáció, amelyet Párizsba küldünk. Onnantól kezdve kb. két-három évbe telik, amíg születik a végső döntés.

- Orbán Szabolcs arról is készségesen beszámolt, hol tart az erdélyi ferencesek részéről az ügy.

- Hivatalos szinten érkezett egy megkeresés/felkeresés a minisztériumtól, hogy a ferencesek részéről jelöljünk valakit a bizottságba, aki a mi szempontjainkat fogja képviselni. Mi megtettük a mi javaslatunkat (sajnos egy kicsit húzódott az idő, amíg sikerült olyan testvért találni, akik elvállalta az ilyen bizottsági munkával járó feladatokat). Nem tudjuk, a minisztérium kiket jelölt ebbe a bizottságba, azt mondták, hogy van néhány szakember, aki a technikai részért felelős, s lesz néhány olyan, aki a tartalmi résszel fog foglalkozni. Közben próbáltunk információkat beszerezni olyan vallásos jellegű (vagy annak tűnő) eseményekről, amelyek fenn vannak a listán (azt is el kell ismerni, hogy alapvetően nem vallásos értékek szerepelnek az UNESCO listáján). Mi magunk is igyekeztünk nagyjából rögzíteni azokat a koordinátákat, amelyek között el tudjuk képzelni a csíksomlyói pünkösdszombati fogadalmi búcsúnak az UNESCO szellemi és kulturális örökség listára való felvételéhez szükséges dokumentáció összeállítását. Ezt azért gondoljuk fontosnak, mert a búcsú köré számos olyan jelenség is ragadt az utóbbi időszakban, amelyek kiemelése, hangsúlyozása akár „adu” is lehet az UNESCO előtt, de – úgy gondoljuk – az ellentmondana a búcsú igazi szellemiségének, s főleg igazi hagyományának. Sajnos a néprajzi „érdekességek”, illetve más „sajátosságok” könnyen túlsúlyba kerülhetnek ebben a bemutatásban, de ez a búcsú számára nem jelenthetne védelmet az elkövetkezőkben, hanem éppen annak a veszélyeztetését jelentené. Ezért van bennem egy kis félelem a bizottsági munkától: román nyelvű technikai szakemberek, néprajzosok. Vajon mennyire értik, miről szól a búcsú, mi annak az igazi értéke, mi az, amit védeni kell? Mi semmiképpen nem szeretnénk olyan lépést tenni – már amennyire ez emberileg előrelátható –, amely most győzelmet jelenthetne, de a későbbiekben éppen hogy veszélyeztetné a búcsú értékeit. Ezért számunkra az UNESCO-listára való feljutás nem cél, hanem csak eszköz a búcsú, s ezzel együtt a katolikus, helyes Mária-tisztelet megőrzése céljából – mondta Orbán Szabolcs tartományi elöljáró.

Az események összegzéseként azt is elmondta kérdésünkre, hogy sok tanulsággal is járt az ügy, és alkalom volt a búcsúról való vélekedések összegzésére, áttekintésére is. Hiszen a helyes döntés érdekében igyekezett alaposan mérlegelni a helyzetet, a tennivalókat.

Mindezek átgondolásában nagyon sokat jelentett az a rengeteg visszajelzés, amelyet az elmúlt időszakban kaptunk/kaptam: sokan voltak, akik az UNESCO-listára való felkerülés egyedüli esélyét hangsúlyozták, s ennek megfelelően mindenképpen rá akarnak beszélni, hogy ezt mindent félretéve meg kell valósítani. Mások meg éppen arról akarnak lebeszélni, hogy ezzel az üggyel egyáltalán foglalkozzunk (például olyan érvvel, hogy a századok alatt sohasem a csíksomlyói Szűzanyának volt szüksége a védelemre – s most sem –, hanem mindig is ő védett bennünket). Ami szép ebben, az az, hogy megtapasztalhattuk, hogy Csíksomlyó, a pünkösdszombati fogadalmi búcsú milyen sok ember számára (ilyen szinten is) fontos, milyen sokan vannak, akiket érdekel a kegyhely sorsa, milyen sokan vannak, akik ennek érdekében készek az együttműködésre. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy néha mennyire másként látják az emberek az azonos cél felé vezető utat. Hogy hogyan látjuk mi, pontosabban én a jelenlegi helyzetet, az egész Csíksomlyó ügyet? Fontosnak.

Részletesebben: úgy gondolom, hogy Csíksomlyó mint Mária-kegyhely számára nagy lehetőség volna, ha a pünkösdszombati fogadalmi búcsú felkerülne az UNESCO szellemi és kulturális örökség listájára… Ezzel nyerne egyfajta nemzetközi elismertséget; egy olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne romániai magyar értékként először bennünket ezen a listán (most nem mennék nagyon bele abba, hogy azért ez a lista eléggé tarka-barka, s sok olyan „érték” van rajta, amely a mi szemünkkel nézve érthetetlen, hogyan jelenthet értéket. De gondolom, hogy mások számára meg éppen a mi búcsúnk állhat ilyen „fényben”.) Ezért mi igyekszünk mindenkivel együttműködni, amíg a búcsú lényegéről van szó. Ha viszont ezt veszélyeztető irányba indul el a gondolkodás, akkor nyilvánvaló, hogy célját téveszti ez a folyamat, s onnantól kezdve már nincs miről beszélgetni.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép