Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Jácint napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Soproni evangélikus templom oltára
Vörös rózsa
Dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök: a lélek uralkodjék a test fölött
2011-12-28 Forrás: Erdély.ma
A szabad vallásgyakorlást is magával hozó 1989-es változások óta egy-egy jeles Kárpát-medencei egyházi méltóság szinte évente megtiszteli jelenlétével a messze földön híressé vált gelencei Szent Imre-búcsút. A nagy múltú egyházközség műemléktemploma, szobrai, festői környezete, magas lélekszáma, tagjainak vendégszeretete, mély hite és a nemes ügyek mellé való cselekvő hozzáállása ugyanis minden nemzetben gondolkodó egyházi és világi elöljáró számára jó ajánlólevél.
Idén, november 5-én a Szent László által 1090 körül alapított Bácsi érsekség jogutódját, a jelenleg Szerbiához tartozó szabadkai egyházmegyét vezető dr. Msgr. Pénzes János megyéspüspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Szolgálati helyére való visszautazása előtt sikerült vele hosszasan elbeszélgetnünk sorskérdéseinkről.

Legkésőbb 1090-re, Szent László rendeletére Bács is érseki székhelye lett a Kalocsai Érsekségnek, megalapítva ezzel a közös Kalocsa-Bácsi Érsekséget. Ennek továbbra is két székesegyháza és káptalanja volt: a nagyobbik Bácson, a kisebbik Kalocsán. Bácskának azon a részén, amely most Szerbiához tartozik, egészen a mohácsi csatáig (1526) virágzott a vallási élet. Számos szerzetesközösség megtelepedett a vidéken. A szerzetesek és szerzetes nővérek összesen 10 különböző apátsághoz és 9 elöljárósághoz tartoztak.

A trianoni békeszerződéssel (1920) a Kalocsa-Bácsi Érsekség területének kétharmada az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. Tekintettel arra, hogy az érsekség központjával, a Kalocsán székelő érsekkel a kapcsolattartás szinte lehetetlenné vált, Szabadka székhellyel a Szentszék létrehozta a Bácskai Apostoli Közigazgatást (1923).

– Püspök atya, árulja el, kérem, vajdasági magyarként milyen érzés Székelyföldön tartózkodni?

– Kellemes és megnyugtató, hiszen bár kis híján 1000 km távolság választ el minket egymástól, szinte minden téren ugyanaz az érzelem- és gondolatvilág fogadott, mint otthon.

– Első alkalommal látogat el hozzánk?

– A Székelyföldre igen, de Erdélyben többször is megfordultam, ugyanis mi, a magyar nyelvterület püspökei, amióta lehetővé vált, kölcsönösen meg szoktuk hívni egymást a fontosabb egyházi eseményekre. Engem 1989-ben szenteltek püspökké, s azóta megfordultam Gyulafehérváron, de volt alkalmam Nagyváradra és Szatmárnémetibe is ellátogatni. Ezt építő jellegű, éppen ezért megtartandó és ápolandó szokásnak tartom, hiszen egy-egy ilyen alkalomkor kölcsönösen meghallgatjuk, bátorítjuk, erősítjük egymást.

Süllyedőben a kereszténység

– Miért van erre szükség?


– Mert úgy tűnik, hogy ebben a mostani világban a kereszténység lassan süllyedni kezdett, az európai nemzetekkel együtt, ami a templomok látogatottságának és az országok lélekszámának csökkenésében is megmutatkozik. Erre a folyamatra oda kell figyelni, de azért nem szabad kétségbe esni, mert az isteni gondviselés a történelem folyamán eddig is eszközölt olyan pozitív változásokat, melyekre egyikünk sem számíthatott. Állításom alátámasztása végett elég, ha csak az elmúlt 21 év történéseire utalok. Nekünk komoly eredmény hiányában is bizakodva kell eleget tennünk a felszentelésünk által ránk háruló kötelességeinknek, még akkor is, ha úgy tűnik, semmit sem ér az erőfeszítésünk. Az egyházat vezető gondviselés és szentlélek Isten ugyanis a biztosíték arra, hogy a hivatásunk mellett való kitartás előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

– Lelkipásztorként hogyan érzékeli, elcsüggedt-e a vajdasági magyarság?

– Nem érzem, hogy elcsüggedt volna, gondot inkább a folyamatos számbeli fogyásunk és az elöregedés okoz.

– Ez a katolikus papságra is jellemző?

– Nem mondhatnám, hiszen az egyházmegyémhez tartozó 106 plébános átlagéletkora 47 év.

– A többi felekezettel milyen viszonyban vannak?

– Nálunk az ökumenizmus élő valóság, ugyanis az ortodox, református és evangélikus egyházzal egyaránt testvéri kapcsolatot ápolunk. Nemcsak az ima-nyolcad alatt szoktunk találkozni, hanem más alkalmakkor is ellátogatunk, és kölcsönösen felszólalunk egymás templomaiban. Mi a kereszténységet úgy éljük meg, ahogy a világ látja: szeretjük egymást, és összetartozunk. Ugyanez, sajnos, a többi egyházmegyére nem jellemző.

Meghallgatni a nép véleményét

– A második világégés, valamint a kilencvenes években lezajlott háborúk alatt és után elszenvedett tömeggyilkosságok és atrocitások ellenére jelenleg úgy tűnik, kollektív jogok szempontjából a vajdasági magyarság került a legkedvezőbb helyzetbe, hiszen a nemzeti tanácsok megalakulását szabályozó törvény értelmében bizonyos fokú autonómiát élvez. Ez a valóságban is így van, vagy csak a média kelt ilyen látszatot?


– Az öt vajdasági magyar párt, köztük a döntő többséggel rendelkező VMSZ, vagyis a Vajdasági Magyar Szövetség bölcs összefogásának köszönhetően valóban kialakulófélben van bizonyos fokú autonómia, legalábbis kulturális téren. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy eddig sem követték, és most sem követik vakon a hatalom ajánlásait, hanem a nép véleményét kikérve mérlegelnek, s döntenek róla. Ez a gyakorlat a jó szereplés reményét táplálja bennünk a jövő év áprilisában esedékes választásokon is.

– Milyen a viszony az egyház és a VMSZ között?

– Nagyon jó és gyümölcsöző. Ez sok téren és különböző alkalmakkor tapasztalható, de leginkább augusztus 20-án. Szent István napján ugyanis az egyházmegye legtávolabbi településéről is díjmentesen szállítják autóbuszokkal az érdeklődőket a székesegyházban celebrált ünnepi szentmisére. Ez nélkülük nem lenne megvalósítható.

– Lát-e ön esélyt a valós szerb-magyar megbékélésre?

– A velünk együtt élő szerbekkel csak nagyon ritkán, s mindig külső uszítás vagy nyomás, provokálás hatására mérgesedett el a viszony. Gondot a más vidékekről frissen bevándoroltak okozhatnak.

– Amint ön is megtapasztalhatta, a székelységben még erős istenhit él. Ez a vajdasági magyarokról is elmondható?

– Igen, különösen a mi egyházi fennhatóságunk alá tartozó Tisza–Duna–Magyarország között elterülő részen. Télen például lourdesi kilencedet mondanak, Szent József napja előtt pedig házakban gyűlnek össze az emberek közösen imádkozni és fohászkodni. A televízió és az internet hatása ezeket a szokásokat némiképp csökkentette ugyan, ezért oda kell figyelni a jelenségre, de ez igazából csak a valamilyen okból szétesett családok tagjait veszélyezteti. A szülőknek ezen a téren óriási felelőssége van, hiszen a gyerekeket úgy kell nevelni, hogy érezzék, a család bármelyik tagjával egyforma bánásmódban részesülnek, elmondhatják, ami foglalkoztatja őket, és a kérdéseikre, ha nem is kielégítő, de jóindulatú válaszokat kapnak. Ebben az esetben nem lehet baj, hiszen nincs a világon olyan találmány, mely az otthon melegét pótolni tudná.

Magyar jövő a Vajdaságban

– Lát-e ön magyar jövőt a Vajdaságban?


– Igen, bár a külső megnyilvánulások lehet, hogy nem ezt érzékeltetik. Jelenleg a legnagyobb gondot a számbeli fogyás okozza, de én bízom benne, hogy a gondviselés ezen is segíteni fog, mert az embe-rek előbb-utóbb belátják, hogy a lelki szükségleteket nem lehet sem szakmai előrehaladással, sem a technika és a tudomány segítségével kielégíteni. Újból el kell jutni oda, hogy a lélek uralkodjék a test fölött, és ne fordítva.

– Milyen a két elszakított terület katolikus egyházmegyéi közötti viszony?

– Lelkipásztoraink is egyre gyakrabban és nagyobb számban találkoznak, s ami az én papjaimat illeti, mindig élményekkel feltöltődve térnek vissza Erdélyből. Remélem, ez fordítva is elmondható.

– Végezetül, püspök úr mit üzen lapunk olvasóinak, mit üzen a székelyeknek?

– Maradjanak meg ebben az élő hitben, melyet itt tartózkodásom ideje alatt megtapasztaltam, és maradjanak hűségesek egyházukhoz, mert akkor bízhatnak abban, hogy szép jövő vár rájuk.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép