Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
István napja
1 felhasználó online
0 tag, 1 vendég



Képek a galériából

Feszület
Magyar királyi honvéd lovassági zászló 1938
Erdő Péter: szétesés jellemzi a nyugati civilizációt
2012-02-20 Forrás: Magyar Kurír
Nem csak a keresztény kultúrát, általában a régi kultúrát nem ismerik. Kulturális összeomlás, szétesés jellemzi a nyugati civilizációt – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek az MTI-nek Rómában.
– A konzisztóriumot egyházi parlamenthez szokták hasonlítani, a bíborosi testület jelen intézményes formájában azonban nem a világegyházat képviseli, hanem a római egyházmegyét. Ezt fejezi ki, hogy tagjai címtemplomot vagy Róma környéki püspöki címet kapnak. Gondoljunk az első magyar bíborosra, Váncsa Istvánra, aki esztergomi érsekként a tatárjárás után lett bíborossá és leköltözött Rómába. Ma az összes földrész, még a keleti szertartások is képviseltetik magukat, a pátriárkák például úgy lesznek bíborosok, hogy nem kapnak római titulust - mondta az MTI-nek Erdő Péter, akit a 2003. októberi konzisztóriumon II. János Pál iktatott bíborossá. Az ő címtemploma a római Aventinus-dombon levő Szent Balbina.

Erdő Péter elmondta, hogy a többnyire Rómában tanult és itt szolgált bíborosok a konzisztóriumon főleg olaszul beszélnek egymással, a folyosókon angolul és franciául is, de XVI. Benedek pápával latinul is lehet. Az öt kontinensről érkezett bíborosok saját térségük problémáit hozzák magukkal.

– A társadalom számára a legsürgetőbb gondot az évek óta húzódó gazdasági válság jelenti. Bennünket hosszabb távú folyamatként az európai és a nemzetközi gazdasági és politikai elitnek az erőteljes elvilágosiasodása foglalkoztat, hiszen ez szoros kapcsolatban áll a hitnek a világban és a társadalomban való jelenlétével. Számunkra a központi kérdés a kultúrával való párbeszéd - fogalmazott Erdő Péter. - Az egyháznak is mindenekelőtt gondolkodásra van szüksége. Értékeket kell felmutatni az egyre bonyolultabb világban. Hajlamosak vagyunk arra, hogy azt mondjuk, a pénzügy, a gazdaság annyira bonyolult, hogy ne is foglalkozzunk ennek etikájával. De rövidre zárt válaszokkal nem haladunk előre. Minden tudományt, a politikát és a gazdaságot is lehet etikusan alkalmazni, nem a tudomány haladása hozza válságba az erkölcsöt. Tény persze, hogy szentté avatott gazdaságpolitikusról nem nagyon tudok - tette hozzá.Európa nem csak üresedő templomokkal, de a keresztény kultúra egyre alacsonyabb szintű ismeretével is szembesül.

– Nem csak a keresztény kultúrát, általában a régi kultúrát nem ismerik. Kulturális összeomlás, szétesés jellemzi a nyugati civilizációt. Komoly ismeretek nélkül megoldhatatlan feladattá válik a történelmünkről és az életünkről való reflexió. Hajlamossá válunk jelszavakba menekülni. Ez egyfelől érzelmi erőt ad mindenféle reklámnak, propagandának, de az érzelmi hatásra működő lelkesedés sokkal pontatlanabb, mint a logikus meggondolás. Fennáll a manipuláció, a szélsőséges butaságok veszélye. Püspöktársaim mondták, hogy azért vannak bizonyos vallási mozgalmaknak látványos eredményei Afrikában, mert nem bonyolultak, néhány jelszóban összefoglalják tanításukat, és rögtön itt a földön megígérik a gyógyulást, a gazdagságot. Aki nem szokott hozzá a részletesebb érveléshez, annak ez megfelelő is lehet, de a mi hitünk nem az, hogy rövid távon ígérjünk üdvösséget – hangoztatta a bíboros. - Az európai kultúra és ennek keresztény elemei egy csónakban eveznek, a közoktatás, az egyházi oktatás és a katekézis hasonló helyzetben vannak. Ha megnézzük, hányan tudnak helyesen írni vagy fogalmazni, a statisztika ugyanazt fogja mutatni mint a történelem vagy a keresztény vallás ismeretének esetében.

Ezzel kapcsolatban Erdő Péter a Vatikáni Rádiónak is nyilatkozott, a bíborosi konzisztórium befejezése és a vasárnap délelőtti pápai szentmise után. XVI. Benedeknek a hit és és a szeretet összefüggéséről szóló szentbeszéde kapcsán kifejtette: a vallásos érzés is fontos, de az elsődleges a hit tartalmának átadása a hitoktatásban. A hit nem választható el a szeretettől, mivel cselekedetek nélkül „terméketlen dolog” – mutatott rá a bíboros, felhozva Teréz anya példáját, aki nagy ismertségre tett szert, amit a cselekedeteinek köszönhetett. Hozzátette: az emberek kulturális helyzetét is figyelembe kell venni. A nyugati kultúra mostani, válságos időszakában sokan nem ismerik azokat a fogalmakat, amelyekkel kifejezzük hitünket. Ezek körül sok szorosan összefügg hitünk eredetével, és nem lehet mással helyettesíteni. Az első keresztény nemzedék roppant nagy kulturális akadályt győzött le a Szentlélek kegyelmével, amikor kilépett a pogányok elé, és számukra is hirdetni kezde az evangéliumot. Ma is ilyesmiről van szó – hangsúlyozta a bíboros. – olyan embereknek kell tanítani a hitet, akik az előfeltevésekkel sincsenek tisztában, amelyek nem is filozófiaiak, hanem a hitünk történelmi gyökereivel kapcsolatosak. Az alapfogalmakat is át kell adni.

A magyarországi hivatásokról a bíboros az MTI-nek elmondta, hogy a papnak jelentkezők életkora 25 év körüli, többnyire végzettséggel, szakmával érkeznek, erős személyes indíttatással. A jelentkezések és a szentelések aránya kedvezőbb ma, mint 30-40 évvel ezelőtt volt. A szentelések száma még mindig nem elegendő, de a hivatásválsággal küzdő nyugat-európai egyházakhoz képest „nálunk a helyzet még mindig tartható”. Ami az interneten és twitteren tanító egyházat illeti, Erdő Péter szerint a régi papok jó humán műveltséget is kaptak, majd a lelkipásztori tevékenység vált fontossá. „A Szentháromság titkáról szóló egyházi tanítás történelmi keresztmetszetét nem lehet 140 karakterben továbbadni, de ez nem azt jelenti, hogy akkor nem adjuk át. A különböző hangszereknek megvan a maga szerepe a zenekarban”.

A magyar-szentszéki nemzetközi szerződés módosításáról Erdő Péter a távirati irodának kifejtette: „a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatokat helyreállító 1990. február 8-i megállapodás egy alaphelyzetet rögzített a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény és az egyházi törvénykönyv alapján. Az alkotmány és a jelentős törvények változása után a korábbi egyezmény végrehajtása nyitott kérdésekbe ütközik. Nem a vágyak mentén kialakult elképzelésekről beszélünk, hanem kényszerhelyzetről, megváltozott a jogi környezet, ez az igazi oka annak, hogy felmerült ez a kérdés".
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép