Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Gyárfás napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Mária utcai templom oltára
Giotto: Az utolsó ítélet
„Mindszenty József bíboros, a lelkipásztor”
2012-03-28 Forrás: Vatikáni Rádió
Március 28-án, szerdán tudományos konferenciára került sor a budapesti Központi Papnevelő Intézetben Mindszenty József és kortársai: vértanú és hitvalló püspökeink címmel. A Püspöki Kar ily módon is megkívánt emlékezni a hitvalló bíborosról, akinek idén ünnepeljük 120. születési évfordulóját. A program Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének köszöntő szavaival kezdődött. Az előadók között volt Török Csaba atya is, aki műsorunk számára összefoglalta előadását:
„Amikor megkaptuk a felkérést, hogy egy széles spektrumú konferencia keretében mi szóljunk Mindszenty József személyéről, elgondolkodtunk: mit is mondhatunk el rövid huszonöt perc alatt? Mi az, ami kellő módon bemutatja az ő alakját, életszentségét? Megkérdezve több ismerősünket, barátunkat, arra jutottunk, hogy Mindszentyről, a lelkipásztorról kellene beszélnünk.

Ugyanis nem állhatunk meg annál a felszínes és felületes vizsgálódásnál, amely személyében a kommunizmus nagy ellenfelét, a magyar monarchista mozgalom támogatóját, a klerikális reakció vezérét, vagy éppenséggel a politikai-társadalmi konzervativizmus képviselőjét látja csak meg. Ami a pap, a püspök, egy egyházmegye és egy ország főpapjának hívő értékelésekor előtérbe kell, hogy kerüljön, az nem más, mint lelkipásztori szolgálata, s az, hogy ennek során mily mértékben valósította meg azokat az erényeket, teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket maga Krisztus követelt meg tőle és bízott rá, hogy ezáltal hasonlóvá váljon a Jó Pásztorhoz (vö. Jn 10,1–21).

Bizonnyal fontos látni a történelmi léptékű tetteket, a politikai hatásokat, de az „erények hősi fokon való gyakorlása”, illetve a „tanúságtétel a keresztény hit mellett” mégis alapvetően ebben a kérdésben összegződik: papi, püspöki szolgálata mennyire volt krisztusi mintájú, krisztusi mélységű elköteleződés a lelkek üdvéért? A tény, hogy napjainkban még az egyház berkein belül is sokan úgy tekintenek Mindszenty Józsefre, mint politikai vezérre vagy történelmi szabadságharcosra, azt mutatja, hogy a lelkipásztori mivolt vizsgálata és értékelése gyenge lábakon áll, holott ennek kellene az elsődlegesnek lennie.

Megvizsgálva papi életútjának állomásait (Felsőpaty, Zalaegerszeg, Veszprém, Esztergom, majd a börtön, a nagykövetség és a száműzetés) megpróbáltuk felmutatni azokat a főbb pontokat, amelyek egész szolgálatát jellemezték.

– A liturgiából és a szentségekből táplálkozó lelkipásztorkodás. Mindszenty bíboros küldetéstudatában a szentmise bemutatása első helyen szerepelt mindvégig. A börtön évei alatt ezen a téren való akadályoztatása jelentette számára a legnagyobb fájdalmat, mivel tudatában volt, hogy a rabságból főként a mise révén tudja pásztori szolgálatát ellátni. A rabság évei alatt kristályosodott ki benne a megfontolás: „A lelkipásztorkodásban a hangsúlynak a keresztségen, a szentségi házasságon, a családon, a végső szentségeken kell lennie s mindazon, ami az örök célunk felé vezető utunkon tovább segít, ha oly rövid életünk végére érkezünk”.

– Az imádság alapvető volta. A lelkipásztori tevékenység nem merülhet ki üres aktivitásban, társadalmi munkában, a belső életnek, a személyes imának és lelkiségnek kell hordoznia azt.

– A papság belső egysége, művelődése és lelki megalapozódása.

– A világi hívek és a papság egysége. Mindszenty bíboros a nehéz történelmi körülményeket figyelembe véve érezte, hogy az egyház tanúságtételének kulcsa az egység a papság és a világi hívek között. Ahol ez nincs meg, könnyű szétverni az egyházat. Ezért buzdított a családlátogatásokra, s intette a papokat, hogy éljenek abban a világban, abban az életben, amelyben a híveik is, vállaljanak sorsközösséget velük.

– Az egyesületek. Különösen fontos volt Mindszenty számára a különböző egyesületek működése: ezekben megfelelő (papi) vezetéssel léptek egységre a világi hívek, s számos területen (oktatás, sajtó, közélet, ifjúság, nevelés, szociális tevékenységek stb.) nagy dolgokat tudtak végbevinni.

– A házapostolok. A világi hívek evangelizációs feladatai között első helyen áll annak a háznak, annak az utcának a szeretetteljes szolgálata, ahol élnek. Tudni kell arról, hogy kik a vallásgyakorló katolikusok, ki az olyanok, akik bár meg vannak keresztelve, de nem követik vallásukat, s kik azok, akik bár nem hívők, mégis él bennünk nyitottság, kérdés, keresés. A házapostolok, utcaapostolok nagyon sokszor a konkrét evangelizáció fő munkatársai lettek.

– A sajtó. A bíboros érezte e kérdés kivételességét. A II. világháború után ezért értékelte annyira az Új Ember folyóiratot, s ezért támogatta a Vatikáni Rádiót – érezhette, hogy olyan kor előtt állunk, amikor az evangelizáció ügyének legnagyobb csatáit ezen a fronton kell majd megvívni.
Csak néhány szempontot említhettünk meg Mindszenty bíboros, a lelkipásztor munkásságából, de ezek is mutatják, mennyire időszerű üzenete és példája ma is, az új evangelizáció korában”.

Dr. Török Csaba atya előadása
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép