Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Zsófia napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Topor Márta:  Vatikáni gárdisták
galamb
Huszonhat éve történt a csernobili katasztrófa
2012-04-24 Forrás: Erdély.ma
Huszonhat éve a Pripjaty nevű városban élő emberek még nem is sejtették, hogy mekkora veszély leselkedik rájuk, hogy életük ezentúl gyökeresen meg fog változni. 1986. április 26-án robbanás történt a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában, amelynek következtében radioaktív anyagok kerültek a levegőbe. A robbanás napján Pripjaty, a manapság szellemvárosként emlegetett város halálra lett ítélve.
Az atomerőmű

A csernobili, más néven Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű építéséről 1966. szeptember 29-én született döntés a szovjet pártvezetés részéről. 1970-ben megkezdték a legnagyobb szovjet reaktor építését, amelynek helyszínéül egy természetvédelmi, fenyőerdőkkel és állatvilággal gazdagon megáldott területet választottak, a Poleszje nevű régiót, amely 120 km-re fekszik Ukrajna fővárosától, Kijevtől, valamint 15 km-re Csernobil városától.

1977-re elkészült az első reaktor, majd 1983 januárjában készen volt mind a négy reaktor. Zoja Antonyec, az erőmű építésének vezetője egy interjú során elmondta, hogy a munkálatok befejezése után a negyedik reaktor bizonyult a legbiztonságosabbnak és a legsikeresebbnek. Az atomerőművet „RBMK-1000” reaktortípussal szerelték fel, amely utólag egy nagyon veszélyes fajtának bizonyult, viszont magas teljesítmény előállítására volt képes, egyenként 1000 megawattos teljesítményt tudtak produkálni.

Az atomerőmű építésével párhuzamosan megkezdték egy új város, Pripjaty kiépítését is, tömbházakat, játszótereket, üzlethelyiségeket húztak fel kimondottan az atomerőműben dolgozók és családjuk számára. Létrehozták a városi adminisztráció épületeit, szállodákat, iskolákat és óvodákat, valamint sportkomplexumokat építettek a kb. 53000 lakó számára. A szovjet vezetés a „jövő városa” névvel illette az atomerőműtől 5 km-re fekvő, újonnan kialakított települést.

A robbanás és Pripjaty halálának kezdete

A robbanás előtt egy hónappal a szovjetek egy propaganda filmet vetítettek és bemutatták az újonnan felépített várost. A videón Pripjaty valóban a „jövő városa” hatást keltette: napsütésben játszó gyermekek, jól ellátott élelmiszerboltok, boldog és elégedett felnőttek, valamint a háttérben kimagasló szocialista büszkeség, az atomerőmű. Ekkor még senki sem gondolta, hogy április 26-án, hajnalban megtörténik a katasztrófa.

Az nap reggel tíz órakor helikopterek cikáztak a levegőben, locsoló autók és védőmaszkot viselő emberek jelentek meg Pripjaty utcáin. Közölték a lakossággal, hogy baleset történt, az atomerőmű négyes blokkja felrobbant. Kijelentették, hogy két órán belül mindenkinek el kell hagynia a várost pár napra és nyugalomra intették őket.

Aki tudta, összepakolta értékeit, viszont volt, aki a semmivel szállt fel a Kijevbe tartó buszra. A busz ablakán érthetetlenül kibámuló emberek elé hirtelen döbbenetes látvány tárult: a négyes blokk egyenlővé vált a földdel. Eközben megkezdődött az atomerőműben a likvidálási akció, katonai utasításra érkeztek oda az emberek és szállították el a sebesülteket, valamint szintén katonai utasításra embereket küldtek ki védőruhába, hogy elkezdjék a sérült reaktor fölé helyezett védőburok építését. Egy nap alatt lezárták és szögesdróttal elkerítették az atomerőművet és a körülötte levő 30 km-es sugarú körzetet, miután Pripjaty és a körzetben levő falvak lakosságát elszállították Kijevbe.

Elhallgatás és áldozatok

A szovjet vezetésnek tíz napon át sikerült titokban tartania a katasztrófát a világ elől. Abban az időben ugyanis semmi sem mehetett tönkre, ami Lenin nevét viselte, ezért is aggatták rá a Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű-re a csernobili atomerőmű nevet, amely a köztudatban is fenn maradt. A robbanásról csak a környékbeliek tudtak, annak halálos fenyegetéséről viszont senki sem. A szovjet vezetés a robbanás után tett nyilatkozatában félretájékoztatta a lakosságot, a helyzet súlyosságát elhallgatta, majd biztosította őket arról, hogy két hét múlva nyugodtan visszatérhetnek lakhelyükre.

A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a volt Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Amerikai Egyesült Államok keleti részére is. Fehéroroszország területe nagymértékben szennyezetté vált, a radioaktív hulladék kb. 60 %-a itt hullott le. A robbanás utáni napokban Magyarországról―mivelhogy az emberek nem tudtak a történtekről―, kamionos fuvarokat küldtek Ukrajna területére, a sofőrök pedig egyenesen a halálba utaztak. Visszatérésük után nem sokkal rákos megbetegedéssel diagnosztizálták őket, amely elől nem volt menekvés. Egy kárpátaljai magyar újságíró szerint az összes, korábban az atomerőmű közelében élő várandós nőt felszólították, hogy menjenek be a korházakba és abortuszt hajtottak végre rajtuk. A Nemzetközi Rákkutató Újság (International Journal of Cancer) tanulmánya szerint a csernobili katasztrófa több mint 1400 rákos megbetegedést okozott Európa szerte, nem beszélve a szerencsétlenség utáni abortuszokról, a pszichés nyomás okozta elvetélések számáról, valamint a genetikai mutációk okozta fizikai deformáltságról.

Pripjaty és környéke napjainkban

A környező falvakba visszatért néhány ember, többnyire idősek, mondván, hogy Kijevben is jó volt, de mégis csak itt van a hazájuk, ha pedig a sugárázás okozta betegség miatt kell meghalniuk, legalább otthonukba történjen az.

A szellemvárosba az évek folyamán senki sem tért vissza, minden ugyanúgy áll és néz ki, ahogyan 1986. április 26-án. A városban mintha megállt volna az idő. A homoklapát még mindig ugyanúgy fekszik a játszótéren, ahogyan a kisfiú ijedten kiejtette a kezéből, a lepedő ugyanolyan gyűrött az ágyon, ahogyan a menekülő ember hagyta maga után, a szovjet feliratok pedig ugyanúgy jelen vannak az épületek falán. Pripjaty szürke és halott, nyomasztó és szomorú. Egyedül Lenin mellszobra áll büszkén és figyeli a semmit.

Lakatos Dorottya
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép