Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Rafael napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Budapest Deák téri Evangélikus templom
Koronázási jelképek
Karácsony a nagyvilágban
2008-12-28 Forrás: Vatikáni Rádió
Karácsony ünnepén szétsugárzott a nagyvilágban a béke és a reménység üzenete. Körképünket kezdjük a Szentfölddel, amelyről a Szentatya is megemlékezett Urbi et Orbi üzenetében. Karácsony éjjelén Betlehem városát szokatlanul sok fény árasztotta el. A Születés bazilikáját zsúfolásig megtöltötték a hívők.
A világminden részéről érkeztek zarándokok. Karácsony vigíliáján a katolikus Szent Katalin templomban Jeruzsálem latin pátriárkája, Fouad Twal végezte a liturgiát. A pátriárka az éjféli misén felidézte azt az éjszakát, amikor kétezer évvel ezelőtt pásztorok virrasztottak nyájuk mellett, és a világot beborította a rossz és a bűn sötétsége, Palesztina római megszállás alatt szenvedett, és a nép várta a szabadítót. Az igazi (nem politikai) szabadító Krisztus volt, a betlehemi Gyermek, aki a történelem vízválasztója lett. A megtestesülés fénye bevilágítja az emberi történelmet.

Sajnos, karácsonykor ismét erőszakcselekményekre került sor Irakban, ahol folytatódnak a támadások a keresztény kisebbség ellen. Bagdadban egy autóbomba robbanása négy személy halálát okozta és 25 embert megsebesített. Ezenkívül még három ember halálát okozta és 14-et megsebesített egy öngyilkos merénylet Bagdad északi peremén. Shlemon Warduni, a káld szertartású keresztények bagdadi segédpüspöke rádiónknak adott nyilatkozatában imát kért az iraki keresztényekért. Ők szenvedéseiket felajánlják a világ hitéért, mert csakis a hit hozhatja meg a békét. Ha Istenre gondolunk, a béke királyára, a Szeretet-Istenre, aki minden embert szeret, és azt kéri, hogy szeressük egymást, akkor reménykedhetünk abban, hogy 2009 a béke éve lesz.

Indiában, Orissa államban, a janlai menekülttáborban derűsen telt a karácsony, bár még félelemben él a keresztény kisebbség. Emlékezünk arra, hogy augusztusban ebben a zónában kegyetlen keresztényellenes támadások történtek. A helyi egyház adatai szerint mintegy hetven volt az áldozatok száma. A következő napokban újabb zavargásoktól tartanak, mert az év elején elkezdődik a kampány az indiai választások előtt.

Európában általában még tiszteletben tartják a keresztények ünnepét, bár Oxfordban egyesek azt kívánták, hogy töröljék el karácsony keresztény vonatkozását. Európa a bevándorlások földje is. A kommunizmus bukása, a Berlini fal ledöntése után eltűnt a vasfüggöny, Európa határainak kitágulása miatt egyre erősödik a bevándorlás az unió országain kívülről. Karácsonykor a keresztények mutassanak példát a befogadásra, a kulturális párbeszédre.

Afrikát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot a pápa is említette karácsonyi üzenetében. Kivu északi részén hónapok óta tartanak az összeütközések a hadsereg és a lázadók között. A zavargások a polgári lakosság körében több ezer áldozatot követeltek, és 250 ezer embert menekülésre kényszerítettek. A kongói püspökök nyilatkozata szerint „csendes népirtás” folyik az országban. Jegyezzük meg. Kongóban a lakosságnak több, mint a fele katolikus. Kivuban a helyzet drámai, a lakosságnak nincs élelme. A menekülttáborokba humanitárius szervezetek szállítanak lisztet, babot, olajat és sót. E nincstelenek énekekkel ünnepelték a szegény és otthontalan Jézus születését.

Latin-Amerikában nagy átéléssel ünnepelték karácsonyt, különösen is a gyermekek álltak az ünneplés középpontjában. A hívő nép szentmisén vett részt, a családokban is meghitten ünnepeltek. Ugyanakkor tény, hogy 2008 Karácsonya Latin-Amerikában tele van bizonytalansággal és félelemmel. A nemzetközi gazdasági válság keményen sújtja ezeket az országokat. E földrészen a fő probléma a demokrácia, az emberi jogok biztosítása. A latin-amerikai püspökök hangsúlyozzák. Össze kell kapcsolni egyrészt a demokrácia, a demokratikus értékek és az emberi jogok tiszteletét, másrészt az intézmények megszilárdítását, amelyeknek alapja a szolidaritás és az igazságosság, ami hiányzik, és csak súlyosbítja a nemzetközi gazdasági válság okozta helyzetet.

Magyarországon békésen telt a karácsony. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása karácsony napján az esztergomi bazilikában mutatta be az ünnepi szentmisét. A megtestesülésről elmélkedve a János-evangélium prológusát idézte: akik befogadták a Világosságot, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek. Akik hisznek Krisztusban, azok új életet kapnak Istentől. Befogadni Krisztust azt jelenti, hogy hitünk a szeretet révén cselekvő erővé válik, a Szentlélek pedig újjáalkot minket, hogy valóban teljes értelemben Isten gyermekei legyünk. Erdő Péter bíboros homiliájában a családok támogatására is buzdította a híveket, hogy a jövő esztendőben különös figyelmet fordítsanak azon lehetőségek megtalálására, amelyekkel a környezetükben élő családokat segíteni tudják.

Karácsony másnapjára, Szent István első vértanú liturgikus ünnepére két érsek körlevelet írt papjainak, hogy azt a szentmiséken olvassák fel. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek körlevele második részét a vértanú magyar bíboros, Mindszenty József emlékezetének szenteli, akit pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1948. december 26-án tartóztatott le a kommunista hatalom. Idézzük az érseket: „Amit a Szentírás lapjairól tudunk, azt a katolikus Egyház történelme is igazolja. Ma van éppen 60 esztendeje annak, hogy boldoggá avatása előtt álló kiváló főpapunkat Mindszenty Józsefet karácsony másnapján elfogták és ezzel elkezdődött hosszú szenvedése és kiemelkedő napjához érkezett az az egyházüldözés, ami változó intenzitással évtizedeken át jelen volt hazánkban.

Maga a bíboros, aki már várta letartóztatását, így emlékezik könyvében, amelyből a legfontosabb mondatokat idézzük: „A legsilányabb reverendámat öltöm fel és a legegyszerűbb püspöki gyűrűt és láncot viselem. Ha lefognak és rabolnak, úgy csupán ezektől fosszák meg az Egyházat. Magamhoz veszek egy töviskoronás Krisztus-képet is ezzel a felírással: Devictus vincit – Legyőzetve győz… December 26-án délután 5 órakor irodaigazgatóm kísért le a kertbe utolsó sétámra… Szent István vértanú ünnepén este vesznek őrizetbe.”

Bábel érsek még hosszan idézi az Emlékiratokból a letartóztatás részleteit, amely így végződik:
„Papjaimhoz intézett búcsúszavaim is eszembe jutottak: Mindig és mindenütt az történik velünk, amit az Úr rendel vagy megenged. Tudtán kívül még egyetlen hajszál sem esik le a fejünkről. Annyi más után elveheti a világ tőlünk ezt vagy amazt, de nem veheti el tőlünk a Jézus Krisztusba vetett hitünket. Ki választ el minket Krisztustól? Sem élet, sem halál, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket el Isten szeretetétől… Nem lehetünk tehát olyanok és nem viselkedhetünk úgy, mint akinek nincs reményük és hitük… Éreznünk kell sokkal inkább, mint bármikor: látványossága lettünk a világnak angyaloknak és embereknek is… Tőlünk telhetően munkálkodjunk Krisztus Király országáért, amely az igazság és a kegyelem világa. Az oda vezető úton nem felejtjük el Tertullián szavait: bizonyos vádlók vádja nekünk dicsőségünk”. Így tanítja papjait a fogságba induló egyházfő, mi pedig a mai jeles ünnepen és a 60. évforduló napján különös buzgósággal imádkozzunk Mindszenty József mielőbbi boldoggá, majd szentté avatásáért– zárja körlevelét Bábel Balázs érsek.

Karácsony másodnapján, Szent István ünnepéhez kapcsolódóan Márfi Gyula veszprémi érsek is körlevélben fordult a hívekhez:
„Itt most meg kell kérdeznünk magunktól, vajon mi nem vagyunk-e gyávák és erőtlenek, amikor hitünkről tanúságot kellene tennünk, és felebarátainkat közelebb kellene vinnünk Jézushoz és az ő Egyházához? Amikor egy-egy csoportot bevezetek az érseki kápolnába, gyakran van olyan érzésem, hogy sokan csak azért nem hajtanak térdet, mert félnek hitüket megvallani, attól tartanak, hogy a csoport tagjai ezért megmosolyogják vagy megszólják őket.

Pedig ma már véres üldözéstől nem kell tartani. Igaz, van egy szélső liberális terror, amely maradinak, elavultnak bélyegzi a mi keresztény erkölcseinket. Miközben ők a „másság tiszteletéről” szónokolnak, mi miért nem merjük megvallani keresztény másságunkat? Miért nem várjuk el azt, hogy ezért tiszteljenek bennünket? Számos deviáns, a társadalom jövője szempontjából kártékony magatartásforma követői dicsekszenek „másságukkal”, mi pedig szégyelljük azt, hogy keresztények vagyunk, hogy számunkra szent a család és érték a tisztaság?

Miért hisszük el azt, hogy mi maradiak vagyunk? Miért nem látjuk be, hogy a liberális szabados erkölcs egyáltalán nem modern, hanem kétezer éve elavult? A római birodalom hanyatló korszakának erkölcsisége mennyivel modernebb, mint az a keresztény erkölcs, amely újjászülte és virágzó kultúra termőföldjévé tette a romhalmazzá lett Római Birodalmat?” Márfi érsek végül így buzdítja híveit: „Ne féljünk semmiféle üldözéstől! Szent Pál – Istvánnal együtt – üzeni nékünk: „Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy kísértésbe esni” (lKor 10, 13). Ti vagytok a föld sója”- mondja maga az Úr Jézus (Mt 5, 13). Ha mi is megromlunk, Európának – és azon belül hazánknak – el kell pusztulnia. De nekünk nem az a küldetésünk, hogy sodródjunk a világgal és együtt pusztuljunk vele, hanem az, hogy keresztény hitünk és erkölcseink által megmentsük hazánkat és Európát, - fejezi be körlevelét Márfi Gyula veszprémi érsek.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép