Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Ilona napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Derű, Topor M.
Pantheon
Európa a remény kiemelt térsége kell legyen
2012-08-23 Forrás: Vatikáni Rádió
A 33. Rimini Meeting a Végtelenre való nyitottság jegyében zajlik, mint egy a világmindenséget a hit szemével és az értelemmel vizsgáló nagy lelki obszervatórium. - Európa: egy, senki, százezer – evvel a Luigi Pirandello regényére utaló rendhagyó címmel politikusok találkozójára került sor a Meeting negyedik napjának délelőttjén.
Európa vagy egy, vagy semmi, vagy sokszínű. Részt vett Mario Mauro az olasz Szabadságpárt (PdL) Európai Parlamenti küldöttségének vezetője, Luís Miguel Poiares Maduro portugál jogász professzor. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke családi okok miatt le kellett mondja részvételét, helyette Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke jött el.

Hangsúlyozták: Európa a remény kiemelt térsége kell legyen. Kivételesen nagy dolog, hogy Európában 60 éve béke van. Maduro úgy fogalmazott: „egyik válságból következik a másik, az államok közötti függőség miatt túlságosan erős lehet az egyik tagország helytelen gazdaságpolitikájának kihatása a többi országra.” A nagyobb integrációra nem lehet kötelezni az államokat. A pénzügyi és gazdasági válság okaként a bátorság és az elképzelések hiányát nevezte meg, tehát bizalmi válságról van szó – mondotta.

Mario Mauro amellett érvelt, hogy „nem kevesebb, hanem ’több’ Európa kellene. Ha nagyobb lenne az integráció, akkor mára a világ első gazdasági hatalma lehetnénk és a belső konfliktusokat is gyorsabban és nagyobb hatékonysággal tudnánk legyőzni” – mondta. Majd hozzátette: „az idő rövid, fel kell fognunk a történelmi pillanat drámaiságát, hogy elköteleződjünk egy erős európai vízió mellett, emlékezve mindig arra, hogy ami összeköt az erősebb, mint ami szétválaszt.”

Tajani elmondta: „Az Európáról alkotott különböző elképzelésekről újra vitát kell nyitni és elmélyíteni azt, hogy a polgárok alkossanak képet azokról az érvekről, amelyek Európa mellett szólnak és ne egyszerűen csak azokra a hangokra hallgassanak, amelyek a pillanatnyi érdekek alapján igent vagy nemet mondanak Európára.”

Evolúció és az emberi lény természete – e témában ült egy asztalhoz
William E. Carroll, az Oxfordi Egyetem teológusa és Ian Tattersall a New York-i Természettudományi Múzeum antropológusa. Elképzeljük és rekonstruáljuk a valóságot, ezért vagyunk képesek absztrakt létezők felfogására is, mint a végtelen. Érzékeljük a végtelent és képesek vagyunk kapcsolatra lépni vele. Az emberben ébred öntudatra a világmindenség. Ez akkor történt meg, - mondja a paleontológus - amikor szimbólumokat kezdett használni. Az ember valami nagyobb hordozója, mint önmaga és mint megfigyelésének a tárgya. Ez megmutatja a természetét, hogy mindig tovább tekint, a külső megjelenésen túlra.

A természettudományok nincsenek és nem lehetnek ellentétben a hittel, sőt fontos hozzájárulást tudnak adni a megismeréséhez – mondotta az oxfordi teológus. Minden tudomány hivatott erre, de fontos, hogy ne legyen köztük szereptévesztés. Érvényes Jacques Maritain szintézise: „megkülönböztetni az egység érdekében”.

Mi az ember, hogy megemlékezel róla? Genetika és az emberi természet Jérôme Lejeune látásmódjában. Jérôme Lejeune a Down-kórt okozó kromoszóma-rendellenesség felfedezője, a Pápai Életvédő Akadémia első elnöke. Nemzetközi elismerést kellett volna kapjon – mondta az egyik hozzászóló - de a tudományos körök elszigetelték, az élet védelmében elfoglalt álláspontja miatt. Egy rövid film-bejátszásban a híres francia genetikus így fogalmazott: „Csak az örök Bölcsesség marad az, amit nem az emberek találtak ki: amit egynek a legkisebbek közül tettetek, nekem tettétek.”

A milánói ediktum 17. centenáriuma felé címmel kerekasztal beszélgetésre került sor, amelyen részt vett Giorgio Feliciani a Milanói Szent Szív egyetem egyházjog professzora és Giovanni Maria Vian az Osservatore Romano igazgatója.

Elhangzott: jövőre lesz 1700 éve, hogy Nagy Konstantin kiadta a milánói ediktumot, amely nemcsak a keresztényeknek jelentett vallásszabadságot – mint gyakran tévesen hangozatják – hanem mindenkinek. Ami 313-ban történt, az forradalmian új volt. Konstantin nemcsak a toleranciát vezette be, hanem az igazi szabadságot.

A vallásszabadság a mai napig égető kérdés maradt, annak ellenére, hogy az 1948-ban kelt emberi jogok egyetemes nyilatkozata is megerősítette. Ennek ellenére sokhelyütt nem ismerik el, vagy a magánjog szintjére akarják visszaszorítani. Evvel a tendenciával Boldog II. János Pál és XVI. Benedek pápa is eredményesen szembeszállt, védelmezve az Egyház jogait, nyíltan tanúságot téve a társadalomban hitünkről és hitelesen érvelve mellette.

Feliciani professzor hangsúlyozta: „a legmegfelelőbb eszköz küzdeni a laicista beszűkítés ellen, ha nyíltan gyakoroljuk szabadságunkat, akár a magánéletben, akár a vallásos életben, akár a nyilvános rendezvényeken, mint amilyen a Meeting”.

A földre tekintve…a csillagok közül. Egy űrhajós mesél. Az olasz asztronauta Paolo Nespoli, aki hat hónapot töltött a nemzetközi űrállomáson, magával ragadó módon, sok-sok képpel számolt be űrmissziójáról, mutatta be a világmindenség általa megismert véges részének a végtelen nagyságát és annak szépségét. Elmesélte a Szentatyával az űrből folytatott videokonferenciáját, melynek során a pápa kérdéseket tett fel, majd angolból olaszra váltott, és mivel néhány héttel korábban halt meg az édesanyja, vigasztaló szavakat intézett hozzá. Nespoli beszélt arról is, hogy az ember bármilyen nagy dolgokra is képes, milyen kicsi. Végül röviden összefoglalta, hogy miként lehet komoly eredményeket elérni az életben: döntés, bátorság, tanulás, kitartás, felkészültség, csoportban való munka, szembesülés a hibákkal nem elhallgatni őket, hanem tanulni belőlük, a jót megtartani, a rosszat eldobni.

A fiatalok csillogó szemekkel, visszafojtott lélegzettel hallgatták élménybeszámolóját, magyarázatait, tanúságtételét és aztán hősként ünnepelték. Nyilván a legtöbb hallgatóra igaz, amit Bersanelli professzor, a találkozó moderátora mondott: „másként hagyjuk el a termet, mint ahogy idejöttünk”.

Néhány további érdekes téma a szerdai napból: A non profit, Európa motorja, Albánia, Krisztus atlétája – Egy nép szabadságának gyökerei, Nevelés, önazonosság és párbeszéd – a három nagy világvallás képviselőivel.

Bemutatták don Francesco Ventorino a Cataniai Egyetem nyugalmazott professzorának könyvét: Luigi Giussani - A hit erénye, amely jól kapcsolódik a közelgő hit-évéhez.

Este a 40 éve fennálló Szentpétervári Metropolita kórus adott hangversenyt, első alkalommal Nyugaton. A 40 ortodox klerikusból álló férfikar óriási sikert aratott. Különösen megható volt, ahogy tanúságot tettek a közelségről, kelet és nyugat közös gyökereiről.

Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép