Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Huba napja
1 felhasználó online
0 tag, 1 vendég



Képek a galériából

Hogy érezd a méreteket
pápa
„Senki sem olyan szegény, hogy ne adhatna valamit másoknak”
2012-11-12 Forrás: Vatikáni Rádió
November 11-én, vasárnap délben, a Hálaadás napján, amelyet egész Olaszországban megtartottak, XVI. Benedek pápa a hitben gyökerező életmódra szólította fel a híveket. Hozzátette: senki sem olyan szegény, hogy ne adhatna valamit másoknak.
A Szentatya utalt rá, hogy a vasárnapi liturgikus olvasmányok két özvegyasszony példáját állítják elénk. Az első a Királyok könyvében (1Kir 17,10-16), a másik Márk evangéliumában (Mk 12,38-44) szerepel. Mindkét asszony nagyon szegény, de éppen szegénységük következtében nagy az Istenbe vetett hitük.

Az első özvegyasszony az Illés próféta működéséről szóló történetek között szerepel. A próféta egy nagy szárazság idején azt a parancsot kapja az Úrtól, hogy menjen el Szidon város közelébe, vagyis Izraelen kívül fekvő, pogány területre. Ott találkozik egy özvegyasszonnyal, akitől vizet és egy harapás kenyeret kér.

Az asszony azt válaszolja neki, hogy csak egy maroknyi lisztje van a szakajtóban és egy pár csepp olaj maradt korsójában. Mivel azonban a próféta megígéri neki, hogy ha teljesíti kérését, soha nem ürül ki lisztes vékája és nem apad ki olajos korsója, ezért az özvegyasszony megteszi, amit Illés mond. Ezért megkapja jutalmát.

A második özvegyasszonyt, aki Márk evangéliumában szerepel, Jézus a jeruzsálemi templomban pillantja meg éppen a kincstárnál, ahová az emberek adományaikat helyezik el. Jézus, amikor látja, hogy ez az özvegyasszony két garast dobott be a kincstárba, odahívja tanítványait és elmagyarázza nekik, hogy ez az adomány többet ér, mint a gazdagok pénze, mert ők a feleslegesből adtak, az özvegyasszony azonban „bedobta mindenét, egész megélhetését” (Mk 12,44).

Ebből a két bibliai epizódból, amelyek bölcsen egymás mellé lettek helyezve, értékes tanulságot vonhatunk le hitünk számára. A hit annak a személynek a magatartása, aki életét Istenre, Isten Szavára alapozza és maradéktalanul bízik benne. Az ókorban az özvegyasszonyi állapot már önmagában véve súlyos szükségletet jelentett. Ezért a Bibliában az özvegyasszonyok és árvák olyan személyek, akikről Isten sajátos módon gondoskodik: elveszítették földi támaszukat, de Isten továbbra is Jegyesük, Teremtőjük marad.

A Szentírás azt tanítja, hogy a szükséglet objektív fennállása, ebben az esetben az özvegyi állapot, nem elegendő. Isten mindig kéri, hogy szabadon csatlakozzunk a hithez, amely az Iránta és a testvérek iránti szeretetben nyilvánul meg. Senki sem olyan szegény, hogy ne adhasson valamit másoknak.

A vasárnapi olvasmányok mindkét özvegyasszonya úgy tesz bizonyságot hitéről, hogy karitatív cselekedetet hajt végre: az egyik a próféta irányában, a másik pedig alamizsnájával. Így tesznek tanúságot a hit és a szeretet megbonthatatlan egységéről. Ez az egység fennáll az Isten és a testvérek iránti szeretet esetében is.

XVI. Benedek pápa utalt rá, hogy november 10-én tartottuk Nagy Szent Leó emléknapját, aki ezt hirdette: „Az isteni igazságosság mérlegén nem az ajándékok mennyiségét mérik le, hanem a szívek súlyát. Az evangéliumi özvegyasszony a templom kincstárába két aprópénzt helyezett el, és mégis túltett minden gazdag adományán. A jóság egyetlen gesztusa sem értelmetlen Isten előtt, az irgalmasságnak egyetlen tette sem marad terméketlen” (Sermo de jejunio dec. Mens., 90,3).

Szűz Mária a tökéletes példája mindazoknak, akik teljesen átadják önmagukat Istennek, bízva benne. Mária ezzel a hittel mondott igent az Angyalnak, és fogadta el az Úr akaratát. A Szűzanya segítsen mindnyájunkat a Hit évében, hogy megerősítsük Istenbe és Szavába vetett bizalmunkat – mondta az Úrangyala elimádkozásakor a pápa.

A Mária ima után emlékeztetett rá, hogy szombaton a közép-itáliai Spoleto-ban boldoggá avatták a XIX. század első felében élt Maria Luisa Prosperi szerzetesnőt, Trevi bencés kolostorának apátnőjét, aki életében csatlakozott Krisztus kínszenvedéséhez.

A pápa az olaszországi hálaadás napja alkalmából utalt az idei témára, amely a Hit évéhez kapcsolódik és a zsoltáros szavait idézi: „Remélj az Úrban és tedd a jót, akkor megmaradsz földeden és biztonságban élsz” (Zsolt 37,3). Ez a felhívás olyan életmódra buzdít, amely a hitben gyökerezik. Arra szólít fel, hogy hálát adjunk a teremtő Istennek, aki gondoskodik gyermekeiről és táplálja őket – mondta a Szentatya, üdvözölve minden földművelőt.

A lengyel hívekhez fordulva külön köszöntötte a Bulgáriából érkezett zarándokokat. Lengyelországban november 11-én ünneplik a Függetlenség napját. Hazájuk jólétét építsék elődeik hitére – mondta a pápa, támogatva imáikat, amelyeket a Szükséget Szenvedő Egyház kezdeményezésére az egyiptomi keresztényekért ajánlanak fel, az üldözött egyházzal való szolidaritás napja alkalmából.

Végül XVI. Benedek köszöntötte a november 9-én és 10-én Teilhard de Chardin francia jezsuita filozófusról a Pápai Gergely Egyetemen megrendezett európai kongresszus résztvevőit.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép