Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Ilona napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Angyal csokorral (A)
Feszület
Miért avat egyházdoktorokat az Egyház?
2012-11-16 Forrás: Magyar Kurír
Az egyházdoktorok írásaikban kiemelkedő jelentőségű tanítást dolgoztak ki, és ezzel valami új dologra világítottak rá a hittel kapcsolatban. Számuk tehát nem korlátlan - mondja François-Marie Léthel sarutlan kármelita atya, a szenttéavatási ügyek konzulátora a La Croix kérdésére. XVI. Benedek október 7-én egyházdoktorrá avatta Bingeni Szent Hildegárdot (1098-1179) és Ávilai Szent Jánost (1499/1500-1569), ezzel az egyházdoktorok száma 35-re nőtt.
A La Croix az egyházdoktorok jelentőségéről François-Marie Léthel sarutlan kármelita atyát, a szenttéavatási ügyek konzulensét kérdezte.

„Az egyházdoktorok nem ’szuperszentek’. Assisi Szent Ferenc például az – máig hatással van a hívekre és az Egyházra, és az Egyházon kívüliek körében is nagy népszerűségnek örvend –, mégsem egyházdoktor. Az egyházdoktorok olyan szentek, akik írásaikban kiemelkedő jelentőségű tanítást dolgoztak ki, és ezzel valami új dologra világítottak rá a hittel kapcsolatban. Számuk tehát nem korlátlan.

A II. Vatikáni Zsinat fordulatot jelentett az egyházdoktorok avatásának terén, hiszen nőtt a jelölhető személyek köre. A zsinat után VI. Pál az Egyház történetében elsőként két nőt avatott egyházdoktorrá. Korábban csak a teológiában járatos embereket tekintették Isten ismerőinek. A zsinat után azonban az Egyház elismerte, hogy aki képes szentként élni, az szükségszerűen ismeri Istent.

Sienai Szent Katalin például tanulatlan volt, mégis volt mondanivalója Istenről, amit nagyszerűen át is adott. Ávilai Szent Teréz sem volt művelt, mégis sokat írt a tapasztalatairól. Azzal, hogy egyházdoktorokká avatta őket, VI. Pál beépítette a szeretetet a teológiába, megakadályozván ezzel, hogy pusztán szellemi tudománnyá redukálódjon. II. János Pál és XVI. Benedek is csatlakozott ehhez az irányhoz.

Az egyházdoktorok tanításai különböző jellegűek lehetnek. II. János Pál a következőképpen ír erről Novo Millennio ineunte kezdetű, 2001. január 6-án kiadott apostoli levelében: „A teológiai kutatás mellett az a bőséges hagyomány jelenthet komoly segítséget, melyet a szentek ’megélt teológiája’ jelent”. Így egyes egyházdoktorok, mint például Szent Anzelm vagy Aquinói Szent Tamás inkább intellektuálisak, mások pedig, például Lisieux-i Szent Teréz – akire II. János Pál úgy utalt, mint a ’szeretet tudományának szakértőjére’ – inkább spirituálisak. Vannak tehát képviselői a fejnek és vannak képviselői a szívnek is.

2011-ben XVI. Benedek felkért, hogy tartsak elmélkedést a vatikáni nagyböjti lelkigyakorlaton. Fra Angelico Utolsó ítélet című képét hoztam példának, ahol a körben álló szentek között a kis Teréz Szent Anzelm és Aquinói Szent Tamás kezét fogja. „A hit tudománya és a szeretet tudománya kiegészítik egymást, a nagy értelem és a nagy szeretet együtt járnak, de a nagy szeretet egyedül is messzebbre jut, mint az értelem” – mondta XVI. Benedek a lelkigyakorlat végén.

A két új egyházdoktor beiktatása két nagyszerű ember megismerésére ad lehetőséget: a spanyolok egyik nagy szentje, Ávilai Szent János a papi lét megéléséről ad remek tanítást, Szent Hildegárd bencés apáca pedig a középkor egyik nagy német misztikusa. Mindketten Jézus és az emberi szív nagy ismerői voltak.”

Főképünk Clairvaux-i Szent Bernát egyházdoktort ábrázolja.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép