Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Menyhért, Mirjam napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Megköszönöm
Lourdes
MRK: lépést tartani a világegyházzal
2012-12-04 Forrás: Magyar Kurír
November 15-én tartotta őszi plenáris ülését a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK), amelynek tavasszal újult meg a vezetése. Az MRK küldetéséről az elnököt, Deák Hedvig domonkos nővért és az elnökségi tagokat kérdeztük. Az MRK 1991-ben, a rendszerváltás után, a rendek újraindulásakor jött létre. A nagyobb elöljárók összefogását azonban már a II. Vatikáni Zsinat is szorgalmazta.
A Perfectae Caritatis dokumentum (23) arra buzdított, hogy a rendek elöljárói – eredményes együttműködésük érdekében - hozzanak létre közös szervezeteket. A rendi elöljárók konferenciáinak jogi hátterét az Egyházi Törvénykönyv biztosítja (708-709-es kánonok), a szervezeteket pedig a Szentszék hozza létre és hagyja jóvá szabályzatukat: ezek a szervezetek az Egyházban jogi személynek számítanak, fő céljuk az egymással és az illetékes püspöki konferenciákkal való együttműködés elősegítése.

1991-ben Kálmán Orsolya szociális testvér és Belle Éva Sacre Coeur nővér vezették a konferenciát. Akkor még a Ferenciek terén volt az MRK székhelye, most viszont Budán, a Rómer Flóris utcában, a ferencesek Tamás Alajos Házában az FSZK-val, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájával közös irodában kap helyet.

Az első évek fő feladata az egyházi ingatlanok visszaadásának lebonyolítása volt. Az MRK-nak köszönhetően egységesen tudtak fellépni a női rendek az állam felé, valamint jó szolgálatot tett a szervezet a kárpótlási összeg elosztása szisztémájának kialakításakor is. Emellett az MRK természetesen szervezett kurzusokat, továbbképzéseket is: az MRK égisze alatt koordinálta Baternay Ágota nővér az ún. Sophia-képzést, ami a nővérek teológiai képzését biztosította a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola létrejötte előtt, tömbösített nappali kurzusok formájában.

– Hálával gondolok vissza hat éves elnökségemre, amely számomra is ajándék volt. Az üléseken mindig erősödött az egység- és szeretetérzés – mondta a Magyar Kurírnak Sztrilich Ágnes szociális testvér, aki Deák Hedviget megelőzően volt két elnöki cikluson keresztül az MRK elnöke. Mint mondta: míg a korábbi elnökök szükségszerűen inkább az intézményi struktúrára koncentráltak, addig ő már a lelkiség felé fordulhatott.

Sztrilich Ágnes elnöksége egyik nagy eredményének tartja, hogy számos, szerzetességről szóló dokumentumot, cikket lefordítottak magyarra, hogy ne szigetelődjön el a magyar szerzetesség. Emellett kialakultak a monasztikus, illetve az intézményfenntartó rendek külön platformjai is. Fontos volt annak tisztázása, hogy mire van igény, ennek következtében a pályázatírástól a lelkiség mélyítéséig, a fiatalok, az elöljárók számára közös képzés, közös lelkigyakorlatok szervezéséig sok mindenben a rendek segítségére volt az MRK.

A szerzetesség élethossziglani radikalizmust és jelszerűséget jelent – szögezte le Sztrilich Ágnes, rámutatva: a szerzetesség része a változó világnak, a karizma nem holt dolog, hanem élő fa, aminek vannak elszáradó ágai és új hajtásai, valamint alkalmazkodnia kell a „klímaváltozáshoz”. Mindennek jegyében fontos volt lelkigyakorlatok szervezése idős nővéreknek, az elöregedő közösségeknek. Ezzel kapcsolatban Ágnes testvér szerint aktuális kihívás a megszentelt élet intézményeinek és apostoli élet társaságainak nagy részében az elöregedés elfogadása és az, hogy „tudunk-e féltékenység nélkül, örömmel nézni az új hajtásokra”?

A Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája március 29-én, Budapesten tartotta tavaszi plenáris ülését Alberto Bottari de Castello nuncius részvételével. Az ülésen a leköszönő elnökség tagjai számoltak be az elmúlt három év legfontosabb tevékenységeiről, továbbá az UCESM, az Európai Szerzeteselöljárói Konferenciák Tanácsának lourdes-i üléséről, melyen az MRK részéről Juhász Ágnes O.Praem és Kovács Piroska Mária FDC vettek részt. Az elnökségnek, és különösen is Sztrilich Ágnes SSS-nek, aki hat éven keresztül töltötte be az elnöki tisztséget, megköszönték munkájukat. Az ülésen 2011-es évi zárszámadás és 2012-ik évi költségvetés elfogadása után került sor az új vezetőség megválasztására. Az MRK új elnöke Deák Hedvig, az Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek (domonkos nővérek) általános főnöknője lett. Az elnökség tagjai: Knáb Judit, a Congregatio Jesu tartományfőnöknője, Kovács Piroska Mária, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja tartományfőnöknője, Laczkó Zsuzsanna, a Jézus Szíve Társaság általános elöljárója és Ulrik M. Monika, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöke.

Az MRK évente kétszer tart közgyűlést, melynek rendszerint része egy előadás vagy elméleti képzés, valamint a gyakorlati kérdések megvitatása. Az MRK-nak mindemellett a püspöki karral való kapcsolattartás, együttműködés is a feladata. A jövőben az MRK törekszik az FSZK-val való szorosabb együtt-tervezésre, együtt-gondolkodásra is, hiszen a férfi- és női rendek hasonló helyzetben vannak, problémáik-örömeik is hasonlóak.

Jelenleg körülbelül hatvan közösség elöljárója tagja az MRK-nak – mondta a Kurírnak Deák Hedvig. Ezek közül vendégként, mintegy megfigyelői státuszban van jelen számos olyan közösség, amelyek még nem kapták meg a kánonjogi elismerést, mint a „megszentelt élet intézménye”, csak úton vannak e státusz felé: ezek a közösségek a „Krisztushívők hivatalos vagy magántársulásai”. A létszámokra vonatkozó kérdésünkre Deák Hedvig elmondta: a legkisebb női szerzetesrendek egy-egy főt számlálnak itthon, míg a legnagyobbnak, az Boldogasszony Iskolanővérek közösségének nyolcvan tagja van. Több intézménynek pedig Magyarországon nincs önálló rendtartománya, hanem a kis létszám miatt egy nagyobb nyugati rendi egységhez tartozik. Hozzáteszi: a statisztikákból az látszik, hogy a rendszerváltás után néhány évig hirtelen megugrott az Egyház iránt érdeklődők, és így a szerzetesnek jelentkezők száma is, de az ezredforduló után ez a tendencia már nem folytatódott. Az utánpótlást tekintve, arányaiban még valamivel jobban állunk, mint a legtöbb nyugat-európai ország.

A 2012-es év elején összesen 29 novíciája volt az MRK-hoz tartozó közösségeknek, így ha egy rendben minden évben van egy novícia, akkor az már jónak mondható. De az is látszik, hogy sok olyan közösség is van sajnos, ahol már évek óta nincs senki képzésben, ezeknek a rendeknek a jövője kétséges. A szerzetesrendek újraindulása után húsz évvel, nagyjából kirajzolódott, milyen típusú közösségek illetve karizmák vonzanak fiatalokat, és mely közösségek képesek meg is tartani a hivatásokat.

Deák Hedvig nővér szerint, az MRK-n belül most az elsődleges feladat a női rendek helyzetének feltérképezése: az ingatlanrendezés lezárulása után sok a változás, főleg a fenntartott intézmények, tehát az apostoli munka terén, az MRK vezetősége szeretné átlátni, hogy melyik közösség mivel foglalkozik, mik a lehetőségei, melyiknek milyen jövőképe van. A szerzetesközösségek általában tanítással, karitatív munkával foglalkoznak, és sokféle módon kapcsolódnak be a lelkipásztori munkába (hitoktatás, lelkigyakorlatok adása, egyéb lelki programok) , s persze több, szigorúan szemlélődő közösség is van. A jelenlegi anyagi forrásokból, sokszor okoz gondot a – gyakran teljesen lepusztult állapotban visszakapott – épületek fenntartása, állagmegóvása, esetlegesen szükséges felújítása. Kovács Piroska Mária elnökségi tag, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja tartományfőnöknőjének elmondása szerint arra buzdítják a rendeket, hogy merjék elmondani, mire van szükségük, milyen segítségre számítanának. Ez ugyanis nagyon fontos kérdés az MRK további feladatainak szempontjából.

Hozzátette: a november 15-i plenáris ülésen Deák Hedvig arról tartott előadást, hogy mi a jelentősége a hit évének a megszentelt élet szempontjából, , amit kiscsoportos beszélgetések követtek. Ennek kapcsán került szóba, hogy ki milyen módon tud hozzájárulni a hit évéhez, amelyet az új evangelizációval együtt, és nem attól elválasztva kell értelmezni. Mint a tartományfőnöknő mondta: a hit éve nem csupán a II. Vatikáni Zsinat ötvenedik évfordulójának megünneplése, ez csupán az apropó. Emellett kiderült, hogy igény lenne a nemrég elhunyt Nemes Ödön jezsuita atya által tartott műhelymunkák továbbvitelére is. Nemes Ödön külön tartott ugyanis foglalkozásokat elöljáróknak, magisztráknak és magisztereknek, illetve novíciáknak és novíciusoknak.

A rendek közti összefogást, az egymásnak való segítségnyújtást emelte ki Ulrik M. Monika, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője is. Emellett fontosnak tartja az idős tagokból álló rendek megsegítését, illetve az olyan „fakultációkat”, amelyeken egy-egy témában mélyedhetnek el az érdeklődők. Végül megjegyezte, hogy az MRK az információáramlásnak is fontos szerve lehet.

Ma Magyarországon nem lehet egységes képet rajzolni a női szerzetesrendek helyzetéről, mert vannak fejlődő, gyarapodó közösségek, de vannak – nem kis számban – idősödő, elfogyó tendenciát mutató rendek is – vázolta a Kurírnak Knáb Judit, a Congregatio Jesu tartományfőnöknője. – Főleg ez utóbbi folyamat miatt különlegesen „érzékeny”, sok esetben fájdalmas helyzetekkel szembesülünk a főnöknői találkozók alkalmával. Ez azt is jelenti, hogy az MRK elnökségi munkájában a jövő tervezésekor azt az utat, azokat a módszereket keressük, amelyek segítenek az egyes közösségeknek abban a helyzetben, amiben éppen vannak, ami felé tartanak.

Knáb Judit hozzátette: a legfontosabb a nyílt és őszinte kommunikáció, a tapasztalatcsere, az együttműködés, a jó helyzetelemzés, ez által a felkészülés a szükséges változásokra, illetve a változások jó kísérése. „Külön öröm számomra, hogy megkezdődött egy komoly együttműködés, közös gondolkodás az FSZK-val, sőt az osztrák szerzetes-elöljárói konferenciák vezetőségével is” – jegyezte meg.

– Elöljáróként az a vágyam, hogy az MRK olyan fórum lehessen, ahová a különböző karizmákat életre váltó, de lényegében ugyanabban a csónakban evező szerzetesrendek behozhatják örömeiket és nehézségeiket, ahol lehetőség van tanulni egymástól és egymás tapasztalataiból, hiteles tájékoztatást kapunk a minket érintő ügyekről, segítséget kaphatunk a hivatalos ügyek útvesztőiben való kiigazodáshoz, közösen tudunk gondolkodni, ahol spirituális és egészen gyakorlati dolgokban is tiszta forrásra találhatunk – fejtette ki a Kurírnak Laczkó Zsuzsanna, a Jézus Szíve Társasága általános elöljárója.

Hozzátette: az MRK elnökségi tagjaként pedig arra vágyik, hogy teret tudjanak biztosítani az elöljárók valódi kérdéseinek a feltevéséhez; s hogy megbízatásuk szolgálja az Egyház egységét, valamint tudjanak valódi hidat képezni az egyes rendek között, a rendek és a püspöki kar között. Laczkó Zsuzsanna fontosnak tartja azt is, hogy az MRK segítségével a rendek tudjanak nemzetközi szinten is tájékozódni és a szélesebb körben szerzett tapasztalatokat megosztani, közös programokat megálmodni és megvalósítani, naprakész információkat nyújtani a gyakorlati kérdésekben, s a Magyar Rendfőnöknők Konferenciája segítse a rendeket lépést tartani a világegyházzal.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép