Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Huba napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Kostka Szent Szaniszló halála
Kiállítás képei
Fogadták a betlehemi békelángot Veszprémben
2012-12-17 Forrás: Magyar Kurír
Ünnepélyesen meggyújtották a veszprémi Boldog IV. Károly cserkészcsapat tagjai az osztrák cserkészek révén Betlehemből érkezett békelángról az adventi koszorú harmadik gyertyáját és a templom óriás fenyőfája előtt felállított kicsiny betlehem mécsét is a veszprémi székesegyházban, az öröm vasárnapján.
A békeláng 1986 óta – amelyet az ENSZ a béke évének nyilvánított – egy osztrák cserkészcsapat kezdeményezésére járja be Európa országait. A békelángot a betlehemi Születés Templomában égő örökmécsesről gyújtják meg minden évben és viszik Bécsbe, majd onnan szerte a földrészen, hogy karácsonyig minél több településre eljuthasson, mint az áldott béke hírnöke.

„Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat” - csendült az adventi zsoltár a bazilikában, majd Márfi Gyula érsek imádkozott azért, hogy a karácsony ünnepét váró sokaság Isten Fia érkezésének napján majd lélekben felkészülve, megtisztultan fogadhassa a Megváltót.

„Baljóslatú, bús nép a magyar” – idézte Ady versét (Üdvözlet a győzőnek) a főpásztor szentbeszédében, rámutatva: mi magyarok hajlamosak vagyunk a pesszimizmusra, az önmagunkon való folytonos kesergésre. Felidézte egy temetői látogatását, amikor egy fiatalon elhunyt fiú sírkövén is Ady egyik versének sorait találta, melyben a költő „nagy professzornak” nevezi a halált (Élni, míg élünk). Egy másik versében pedig, mint „orvosról” szólt az elmúlásról.

A keresztény embert az érsek szavai szerint viszont az öröm kellene, hogy jellemezze, hiszen az Evangélium, amely hitünk középpontja, örömhírt, jó hírt jelent. Kétségtelen, hogy volt idő az Egyház életében, amikor erről kevesebbet szóltak a szertartásokon, mondta, s leginkább karácsony közelében hangzott fel, hogy a krisztusi ember életének örök reménysége, öröme, hogy a Mennyei Atya elküldte közénk Fiát, a világ Megváltóját. S ez a keresztény ember egész életét, mindennapjait is át kellene, hogy sugározza! Jézus maga is jó kedélyű ember volt, számos pontján az Evangéliumoknak olvashatunk is erről, mutatott rá a főpásztor. Idézte Jakab és János apostolokkal kapcsolatban, hogy a hirtelen természetű testvéreket „boanergésznek”, a mennydörgés fiainak nevezte például.

De számos párbeszédből is kitetszik, hogy a humor is az élete része volt. Majd arról szólott Márfi érsek, hogy mi magyarok a Biblia pozitív tartalmú, örömteli szófordulatait is gyakran negatív jelentéssel ruháztuk fel, eredeti értelmükkel ellentétben. Utalt például a „Hegyibeszéd”, a „pusztába kiáltott szó” rossz csengésű, lemondó magyar nyelvű jelentés-változataira.

Az egybegyűltek eléa főpásztor példaként Szűz Mária hálaimáját állította, a Magnificatot, amelyben a Szent Szűz arról vall, hogy lelke magasztalja az Urat, és szíve ujjong megváltó Istenében… Maga Krisztus is mindig optimista volt, fűzte hozzá, hiszen még a kereszt árnyékában is arról beszélt, hogy „most dicsőül meg az Emberfia”. Ő a nehéz helyzetekben is megőrizte reménységét, látta aboldogító jövőt. Kövessük az Ő példáját, bíztatott az érsek. Végül a betegek szentségének kiszolgáltatására készülve Sík Sándor Imádság humorért című versével zárta gondolatait, melyet a költő már idős korában, betegségek közepette írt.

A szertartáson a veszprémi Simonyi Zsigmond Általános Iskola fiúkórusa közreműködött szent énekekkel, Zsilinszky Cecília, a bazilika kántora orgonakíséretével.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép