Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Bence napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Angyalka kosárral (A)
Anyáknapi tulipán egészben
XVI. Benedek diplomáciai helyzetértékelése
2009-01-09 Forrás: Magyar Kurír
Elég a keresztényekkel szembeni előítéletekből, csak azért, mert másként gondolkodnak, mint a nyugati társadalom nagy része! A felszólítás rögtön az iraki és indiai keresztényüldözések elítélését követően hangzott el abban a beszédben, amit XVI. Benedek a nála akkreditált diplomáciai testülethez intézett.
Szokásos újévi külpolitikai évértékelőjében a pápa többek között azon reményének adott hangot, hogy a közel-keleti térségben közelgő választások nyomán a békefolyamatot határozottan előmozdítani képes vezetők kerülnek hatalomra.


A gazdasági és pénzügyi, az élelmezési és a környezeti válság okán egyre inkább nyilvánvalóvá lesz, hogy bolygónk és lakóinak jövője a tét – utalt az elmúlt év legsürgetőbb kihívásaira a Szentatya. Mindenekelőtt a fiatalok jövője van veszélyben, akik egy „súlyosan sérült gazdasági rendszert és társadalmat kapnak örökül”. A gazdaság szanálásához új bizalom kiépítésére van szükség, ami csakis az emberi méltóságra épülő etika alapjain valósulhat meg: „Tudom, mennyire igényes feladat ez, de nem utópia!” – jelentette ki XVI. Benedek.

A szegénység leküzdéséhez mindenekelőtt a fiatalokba kell befektetni. Úgy, hogy az igazi testvériség szellemében neveljük őket. Ebben tud az egyház segíteni – és az elmúlt év apostoli látogatásai során nyilvánvalóvá vált: a társadalom számos rétege el is várja az egyháztól, hogy bátran és világosan hirdesse az evangéliumot, és előmozdítsa az emberi fejlődést.

Az ENSZ előtt elmondott beszédében éppen ezért a Szentatya arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a 2008-ban kiemelten ünnepelt egyetemes emberi jogok a személy méltóságára épülnek. Utóbbi pedig a közös emberi természetben gyökeredzik, ami túllép az egyes kultúrák határain. A lourdes-i látogatás üzenete pedig az volt, hogy a megtérés és a szeretet ma is aktuális felszólítás: személyes létünket és a népek közötti kapcsolatokat a hiteles tiszteletre és testvériségre kell építeni. Nem elvont gondolatok ezek, hiszen az „egészségesen világi társadalom” nem hagyja figyelmen kívül a lelki dimenziót és annak értékeit, minthogy „a vallás nem akadály, hanem éppen ellenkezőleg, egy igazságosabb és szabadabb társadalom építésének szilárd alapja.”

Vallásszabadság és keresztényüldözés

„A kereszténység a szabadság és a béke vallása, amely az emberiség valódi javát szolgálja” – jelentette ki a pápa. Az egyház pedig nem előjogokat kér magának, csupán a vallásszabadság elvének teljes körű alkalmazását. Az evangélium ugyanis az üdvösség mindenkihez szóló üzenete: nem lehet a magánszférába szorítani, hanem ellenkezőleg: a háztetőkről kell hirdetni a föld végső határáig.

Nemcsak az anyagi szegénység, de az erkölcsi szegénység is árt a békének, amint az az elmúlt év súlyos keresztényellenes támadásai során is bebizonyosodott. A Szentatya határozottan felszólította a két leginkább érintett ország, Irak és India hatóságait, hogy tegyenek meg mindent a keresztényekkel szembeni türelmetlenség és támadások megszüntetéséért, továbbá az istentiszteleti helyeken és a tulajdonokban esett károk helyrehozásáért. Ezen túlmenően pedig bátorítsák a tiszteletet minden vallás iránt, továbbá ítéljék el a gyűlölet és a megvetés minden formáját.

A nyugati világ sem teljesen „ártatlan” ezen a téren, hiszen sokszor előítéleteket táplál a keresztényekkel szemben, sőt, akár ellenséges velük szemben, „pusztán azért, mert bizonyos kérdésekben eltérő álláspontot képviselnek” – mutatott rá a pápa. A Szentszék ugyanis – amint az külügyminisztere, Dominique Mamberti érsek korábbi nyilatkozatából kiderült – a közvetlen erőszakon és üldöztetésen kívül a tudatos félretájékoztatást, az adminisztratív és törvényhozási diszkriminációt és a türelmetlenséget is keresztényellenesség definíciójához sorolja.

Közel-Kelet

Meglehetősen határozott állásfoglalásnak nevezhető, hogy a pápa „igen fontosnak” nevezte: a közel-keleti térség több országában (Izrael, Palesztin Hatóság, Irán) közelgő, fontos választások során lehetőleg „olyan vezetők kerüljenek előtérbe, akik képesek határozott előrelépést elérni a békefolyamatban, és népeiket a nehéz, de elengedhetetlen kiengesztelődés felé tudják vezetni”.

A gázai válság kapcsán leszögezte: „a katonai opció nem megoldás, és az erőszak, bármely oldalról érkezzék is, bármilyen alakot öltsön is, határozottan elítélendő”. El kell érni – a nemzetközi közösség meghatározó szerepvállalásával – a tűzszünetet, majd új lendületet kell adni a béketárgyalásoknak, „lemondva a gyűlölködésről, a provokációkról és a fegyverek alkalmazásáról”. Ugyancsak támogatandó az Izrael és Szíria között megindult párbeszéd.

Az iráni atomprogram körüli nézeteltérésekre is tárgyalásos megoldást kell találni, olyan mechanizmus révén, ami lehetővé teszi egyfelől Irán, másfelől a nemzetközi közösség legitim igényeinek kielégítését: ez az eredmény nagyban elősegítené az enyhülést a térségben és az egész világon.

Válságok Afrikától Grúziáig

A Szentszék különös figyelemmel követi az afrikai kontinens eseményeit, mellyel kapcsolatban most elsősorban a szomáliai, a darfuri, a kongói menekült gyermekek helyzetét tette szóvá a pápa. Szükségesnek nevezte, hogy Szomáliában végre előrelépés történjen az állam helyreállítása érdekében (mint ismeretes, hosszú évekkel ezelőtt lényegében szétesett az ország a különböző csoportok szembenállása nyomán, s azóta az erőszak uralkodik).

Latin-Amerika kivándorlói számára olyan törvényhozási lépéseket szorgalmazott, amelyek ugyan figyelembe veszik „a biztonság legitim követelményeit”, de egyben a személyek jogait is, elősegítve így a családegyesítést. XVI. Benedek pápa elismerően szólt egyes térségbeli kormányok fellépéséről a legalitás helyreállítása érdekében, illetve a kábítószer-kereskedelem és a korrupció elleni küzdelem jegyében. Az egyház politikai beavatkozását sérelmezőknek szóló üzenetként értelmezhető azon megjegyzése, miszerint „a főpásztorok tudják, hogy az igazi társadalmi fejlődés érdekében az ő feladatuk a lelkiismeret megvilágítása, továbbá az evilági ügyekben bátor fellépésre képes, magukat a közjó szolgálatába állító világiak képzése”.

A kaukázusi térség országait érintő konfliktusokról szólva emlékeztetett: fegyverrel nem lehet megoldani azokat. Grúzia vonatkozásában az EU diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően aláírt augusztusi tűzszüneti egyezményben fogalt minden vállalás teljesítését szorgalmazta a Szentatya (nem utolsósorban a francia elnök erőfeszítéseinek gesztusértékű elismeréseként).

Főként a Szentszék által egyébként még el nem ismert Koszovónak címzett figyelmeztetésként szólt viszont azon pápai óhaj, mely „Szerbia és Koszovó népeinek” kiengesztelődését sürgette, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, és az „értékes keresztény művészeti és kulturális örökség megóvása” mellett.

A szegénység ellen úgy lehet küzdeni, ha az emberiség testvériesebbé válik – szögezte le XVI. Benedek az egész világ diplomatái előtt. A testvériséghez pedig közös értékek és ideálok kellenek. Ezek pedig szükségszerűen az emberi személy méltóságában és a felelősséggel párosuló szabadságban gyökereznek, továbbá abban, hogy elismerik Isten helyét az emberek életében.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép