Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Jácint napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Topor Márta  Római hangulatok egyike
Kiscsizma
A fő dolgokban egység
2013-02-01 Forrás: Parókia.hu
Egy olyan korban, amikor rendkívül sokféle hatás éri a keresztyénséget, nagyon fontos hangsúlyozni azt az alapvető református meggyőződést, hogy ez a világ nem a Sátáné, nem is az emberé, hanem az Istené - állítja a református egyetem teológiai professzora. Mi szerepelne egy mai hitvallásban? - többek között erről is beszélt Szűcs Ferenc a portálunknak adott interjúban.
Mivel bővült az első keresztyének hitvallása az elmúlt évszázadokban? Szüksége lenne-e az egyháznak új hitvallásra? Miért kockázatos hitvallást megfogalmazni? - Szűcs Ferenccel, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott rektorával erről is beszélgettünk a Heidelbergi Káté első megjelenésének 450. évfordulója kapcsán.

Hogyan kell érteni?

Felkészült teológusok összefogására volt szükség mindig, amikor új hitvallás megfogalmazásának igénye vetődött fel. Ha más nyelven és más fogalmakkal is, mint korábban, de vajon pontosan kifejezné-e a bibliai üzenetet az új hitvallás? - ezt kell elsősorban megvizsgálni Szűcs Ferenc szerint.

- A biblia korában nem vetődtek fel azok a kérdések, amelyek a görög filozófiával, a hellenizmussal való találkozásban már fölvetődtek; például hogy is kell érteni azt, hogy Jézus Krisztus, az Atyaisten és a Szentlélek Isten különbözik egymástól, mégis egy. A Heidelbergi Kátét megfogalmazó teológusok megismételték azokat az óegyházi fogalmakat, amelyek már bizony erőteljesen filozófiai fogalmak - „egy lényeg, de három személy". A személy persze mai értelemben mást jelent, mint a 16. században, kockázatos tehát egy hitvallást megfogalmazni, mert a félreértések lehetősége mindig megmarad - magyarázta a professzor.

Magyar hitvallások?

A reformáció idején számos magyar hitvallás is keletkezett, ám ezek nem váltak olyan jelentőségűvé, mint a Heidelbergi Káté vagy a II. Helvét Hitvallás.

- A három részre szakadt Magyarországon nehezen lehetett elképzelni olyan gyűlést, ahol az egész magyar református egyház képviselteti magát. Ezek inkább területi zsinatok voltak. A hitvallásaikat más egyházkerületekben is elfogadhatták, de lehetséges, hogy igazán mégsem foglaltak állást mellettük. A magyar nyelvű hitvallásokban ráadásul gyakran keveredtek a dogmatikai kérdések a nagyon gyakorlatias egyházszervezeti kérdésekkel. Némelyikben együtt szerepel a Szentháromságról, valamint a Szentírásról szóló tanítás, utána pedig rögtön a lelkészválasztásról és hasonló gyakorlati kérdésekről kezdenek el beszélni. Noha ezek a megfogalmazások a saját korukban és közegükben igen fontosak voltak, gyakorlatilag kimentek a divatból - állítja a professzor.

Hitlerrel szemben

Korszerű hitvallás megfogalmazását időről időre megkísérlik a reformátusok.

- A hitleri ideológiával szemben fogalmazta meg a német egyház a maga hitvallását 1934-ben. A barmeni zsinaton egyértelműen kinyilvánították a Jézus Krisztusba vetett hitüket, noha szerényen csak nyilatkozatnak nevezték hitvallásukat. Ennek a mintájára készült hitvalló nyilatkozat 1955-ben Magyarországon is a Pest környéki lelkipásztorok vezetésével, de az ötvenes évek nem voltak alkalmasak arra, hogy szélesebb közösség álljon melléjük, mert a politikai rendőrség szétverte volna a szerveződést. A nyilatkozatnak a nagyon sokak érzését, tiltakozását, az egyház és az akkori politikai rendszer összefonódását bíráló mondataival egyet lehet érteni, de amiatt mégsem nevezhető hitvallásnak, hogy nem jöhetett létre olyan alkalom, ahol ezt együtt vállalták volna - tette hozzá a professzor.

A világunk Istené

Legutóbb 2001-ben jelent meg magyarul a holland eredetű Amerikai Magyar Református Egyháznak a nyolcvanas években megfogalmazott hitvallása, amelynek készítői a mai ember hitélményét próbálták kifejezni. A címe A világunk Istené.

- Egy olyan korban, amikor a világon rendkívül sokféle hatás éri a keresztyénséget, nagyon fontos hangsúlyozni azt az alapvető református meggyőződést, hogy ez a világ nem a Sátáné, nem is az emberé, hanem az Istené. Ezt nagyon szép hitvallásnak tartom, olyan mintának, amelyet mi is elfogadhatnánk, mert benne vannak a korunkban felvetődő - többek között ökológiai - kérdések is. Ezek a 16. században még nem voltak kérdések, de akár még száz évvel ezelőtt sem - mondta Szűcs Ferenc.

Még elég, ami van

Hogy manapság megfogalmazódhatna-e új, magyar hitvallás, az Szűcs Ferenc szerint kétséges.

- Ahhoz, hogy egy egyház hitvallást hozzon létre, valóban nagy igény, és nagy konszenzuskeresési készség szükséges. Ez a mi helyzetünkben jelenleg nem adottság, úgyhogy meg kell elégednünk azzal, hogy a régi hitvallásainkat értelmezzük újra a mai körülményeknek megfelelően. Egyelőre a beszélgetés, egymás meghallgatása jobban elősegíti a konszenzust, mintha most arra köteleznénk bárkit is, hogy egy bizonyos hitvallást írjon alá vagy azzal értsen egyet. Többféle lelkiségi irányzat létezik egymás mellett a református egyházban, és arra egy hitvallásnak mindig ügyelni kell, hogy az egyház konszenzusa fejeződjön ki benne. Ha valaki valamivel nem ért egyet, szakadás következik be. Azt is meg kell vizsgálni, történnek-e olyan dolgok az egyházban, amelyekkel szemben meg kell szólaltatni az egyértelmű tiltakozást. A jelenlegi helyzetben még nem vetődik föl a hitvallás kényszere - fogalmazott a professzor.

Amiben nem értünk egyet

A teremtett világhoz, más vallásokhoz, Izraelhez, az Ószövetség népéhez való viszony a nyugati hitvallások mintájára egyaránt bekerülhetne az ezután születő hitvallásokba a teológiai tanár szerint.

- Az igehirdetésre vonatkozó kérdésekben jó lenne nagyobb egységnek megszólalnia egyházunkban, ahogy abban is, hogy mit jelent a keresztség kérdése, illetve kit keresztelünk meg. Ebben meglehetősen heterogén a református egyház, gyakran tévhiteknek is helyet ad. Az összhangkeresésre azonban még nem érett meg az idő. Egy ilyen hitvallás ma sokkal inkább megosztó lenne, mintsem egységet kifejező - vélekedik a nyugalmazott lelkipásztor.

A fő dolgokban egység

- Melanchtonnak tulajdonítják azt a mondást, miszerint „a fő dolgokban egység, a mellékesekben szabadság, és mindenekben szeretet". Melyek a fő dolgok? Véleményem szerint azok, amelyek az egyház tanításában, igehirdetésében és gyakorlatában összhangban vannak a Szentírás tanításával. Ha elburjánzik az egyházban mindaz, ami nincs összhangban az Igével, azt az egyházfegyelem erejével rendbe kell tenni. Ezen a téren vannak hiányosságaink. Ha nem is hitvallásalkotásra gondolok, de arra feltétlenül, hogy a hitvallási konszenzust keressük azokban a kérdésekben, amelyekben az egyes református gyülekezetek, lelkipásztorok eltérő módon tanítanak, vagy eltérő gyakorlatot folytatnak. Sokan felnőttként kerülnek a református gyülekezetbe, esetleg elmarad a megkeresztelésük is a megfelelő korban. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a keresztelés és a konfirmáció, vagyis a Krisztusba vetett hit önkéntes megvallása egyszerre történjék, ha ugyanis valakit nem csecsemőkorban keresztelnek meg, az a hitéről is vallást tesz. Ebben a Zsinatnak lépni kellene, és határozatot hoznia, hogy tízéves korban vagy azután meg kellene várni a konfirmáció időpontját, és úgy keresztelni, hogy az egyúttal konfirmáció is legyen - vélekedik Szűcs Ferenc.

A konfirmáció alapjául szolgáló református hitvallás, a Heidelbergi Káté új magyar fordítása idén jelenik meg dísz- és kritikai kiadásban. A Generális Konvent 2012 nyarán úgy döntött, a Káté szövegét a Kárpát-medencében élő reformátusok anyanyelvén is kiadják, a magyar mellett idén szlovák és román nyelven is.

Jakus Ágnes
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép