Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Jácint napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Koronázási jelképek
XVI. Benedek
Huzat
2013-02-15 Forrás: Parókia.hu
Nem kér zsíros kenyeret, már evett, különben is van, akinek nagyobb szüksége van rá - utasítja vissza a szerény vacsorát a bozontos szemöldökű öreg. Villog a fél szeme, lesajnál, amiért mi akarunk tenni érte valamit, akiknek fogalmuk sincs, mit jelent tizenhét év kint, az utcán.
Az éjszakai villamosra várva a minden oldalról nyitott aluljáró is menedék. Hetek óta már csak az átutazóknak, tábort verni ugyanis nem lehet odalent a kordonok miatt. A tél leghidegebb napjaiban egy korty forró tea is számít. A református teológusok közül néhányan ezért idén újra végigjárják a metróvonalakat, hogy a hajléktalanoknak ennivalót vigyenek. Ezeken az estéken nem lehet túl sokat adni és túl keveset kapni.

87

Az első hajléktalan, akivel találkoztunk, 87-es születésű, ahogy mi is. Alig hittük el. A kabátján ült törökülésben, kapucnis pulcsi melegítette és néha egy kávé. Cigaretta- és koffeinfüggő, vallja be; a barátnője is tudja ezt, a múltkor is azzal próbált neki kedveskedni, hogy amikor a férfi meglátogatta, hanyatt-homlok szaladt le a hajléktalanszálló lépcsőjén, vitte a kedvesének a forró italt az automatából. A 87-es férfi visszazavarta a 72-es nőt, hogy még egyszer le ne jöjjön egy szál pólóban az, akinek egy megfázás is halálos lehet. Inkább vár fél órát is arra a három kortyra. Büszkeség suhan át a szemöldökén, ahogy erről beszél. Meg azért is, mert ő volt az egyetlen, akinek ez a nő megnyílt, miután meghalt a férje és a kisfia. Fél évébe telt, hogy egyáltalán szóra bírja. Néha már meg is vendégeli, de csak ha tud venni gyertyát - akkor tartani tudja a kültelki viskóban a 15 fokot. Ő már megszokta a hideget, de a nőre nagyon vigyáz. Nyitott hátgerince van.

Vakfolt

Nem kell neki a zsíros kenyér, már evett, van, akinek nagyobb szüksége van rá - utasítja vissza a szerény vacsorát a bozontos szemöldökű öreg. Legjobban őt érheti a huzat a Ferenciek terén, az árkádok alatt. Villog a fél szeme, lesajnál, amiért mi akarunk tenni érte valamit, akiknek fogalmuk sincs, mit jelent 17 év az utcán. Jótékonykodást játszunk, hogy büszkék legyünk magunkra. Morog, visszavág, de élesebbek a szavai, mint a tekintete. Elismerően hallgatunk, de nem húzódunk vissza. Erre meghagyja a szabadságunkat. Ő a bölcsebb. Mosolyogva válunk el. Zsebre teszi az igés kártyát, Isten áldásával búcsúzik.

Mezítelen

Nem húzódik a falhoz, még egy kartonpapírt sem terített maga alá. Láttuk, ahogy pár perccel azelőtt felbotorkál a lépcsőn, most már magzatpózban fekszik a kövön, kábultan. Elhárítja a szociális munkások érdeklődését, de tőlünk elfogadja a forró teát és a kenyeret. Mohón tépi szét a csomagolást. Amikor a kártyát is odaadom, dührohamot kap. Elkezdi leszaggatni a ruháit, félmeztelenül veri a mellét: „Jézus itt lakik" - üvölti. A karján tetovált kereszt. Aztán hirtelen meg se moccan. Gunyoros mosollyal az arcán mered maga elé.
- Öltözz fel, megfázol - mondja valaki közülünk.
- Nem hoztatok ruhát - feleli.
- Nem, de ott a tiéd.
- Nem adtátok rám.
Mosolyog. Dermedten állunk.
- Én ráadom...
- Tessék?
- Ráadom a ruháját!
- Fel tudja venni maga is.
Ráterítem a koszos pulóverét és a kabátját.
- Előbb azokat kellene, nem? - mutat a kifordított ingre és a másik pulcsira.
- Megoldod te.
Mosolyog. Teljesen éber már, mikor öltözik.
- Többet tudok erről, mit gondolnátok - mondja.

Paplan

A hideg paplan alatt valaki alszik. Felköltsük? Csak letesszük a teli poharat, de kinyitja a szemét és összerezzen.
- Elfogadja ezt a szendvicset?
- Igen, köszönöm -- mondja szerényen. Aztán az üres helyre mutat.
- A lányomnak is hagynának itt egyet?
A járdán valaki más is közeledik, nem mer kérni; mikor az apa neki is kér kenyeret, szégyelli azt mondani, hogy a második is kell. A kezébe nyomom. Elfordítja a fejét. Milyen öregnek tűnt, de így, közelebbről... talán ő is 87-es.

Színésznő

Fáradt, átható tekintetű nő. A hangja mély, szépen artikulál. Egy vidéki színésznőre emlékeztet. Szolnok megyéből jött Pestre. Nem tudtak a hagyatékon megegyezni, nem volt hova mennie. A szállókat nem szereti. Loptak tőle, molesztálták, máshol a szociális munkások olyanokkal tették egy szobába, akiket ki nem állhatott. Nem lehetett önálló élete, és mivel szállása nincs, nem tud dolgozni. Jólesik neki a tea, de nem iszik többet, nincs hova kimennie. A Nyugatinál egész éjjel sétálgat, az aluljáróban leülni sem lehet, nemhogy aludni.

Tenyér

- Velem jól elbánt az Isten - mondja az ötven év körüli férfi.
- Azzal nem segítenek, hogy adnak egy kis teát. Rajtam a szállás meg a munka segítene. Tud segíteni? Na, ugye. A másik meg majd azt várja, hogy holnap is hozzanak. Nem fog tenni magáért semmit, elkényelmesedik.
Imre két hete van az utcán, kidobta az élettársa, akire mindent feltett: ráíratta az egész vagyonát. Hajdú-Bihar megyéből utazott fel Pestre, hátha lesz vele valami. Nem akarja elhinni, hogy hajléktalan.
- Nézze a tenyerem, asztalos vagyok - mutatja a bőrkeményedéseit. - Ha lenne egy hely, ahol kialudhatom magam, két nap alatt találnék munkát. De így, hogy nincs hova mennem...
- Két nap alatt? - visszhangzom magamban kétkedve, de csak annyit kérdezek:
- Elfogadja a teát?
Bólint.

Doktor

BUDAPEST - szuggerálom a baseballsapkán a feliratot, mialatt összefolynak a kellemes orgánumon duruzsoló szavak.
- Maga biztosan szeret olvasni - tudakolom.
- Igen, szeretek. Huszonöt évvel ezelőtt doktoráltam, nem messze innen.
Átnyújtottam az egykori magas beosztásban lévő tisztviselőnek az Újszövetséget és az összes nálunk levő olvasmányt. Ő érteni fog mindent. Az elvált férfi azt meséli, a fia rendkívül okos, felvételt nyert egy neves egyetem jogi karára. Míg ő a jövőjéért fáradozik, az apja minden éjjel üvegeket és kartondobozokat gyűjt. Ha eleget összeszed, 800 forint is összegyűlik reggelre. A diszkók környékére érdemes menni, mondja. Már tapasztalt, nem cipeli magával a talált vasat, a MÉH telepen egy mágnessel szűrik ki a csalást.

Térd

Már hazafelé vennénk az irányt, amikor észrevesszük, hogy az erősen dadogó, részeg hajléktalan térden állva rimánkodik az őt igazoltató rendőröknek. Mire egyedül marad, az utolsó szendvicseket is szétosztjuk. Odajön hozzánk, segítséget kér. Hívjuk fel ezt a számot - mutat egy gondosan őrzött cetlire. Udvarias női hang szólal meg a vonalban, de nem akar vele találkozni.
- Szeret téged, csak nem tud megbízni benned. Össze kell szedned magad, ha újat akarsz kezdeni.
A férfinak kicsordulnak a könnyei. Artikulátlan hangon mond valamit. Egyenként megszorítja a kezünket. Mosolyog.

Jakus Ágnes
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép