Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Gyárfás napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Karácsonyi üdvözlet (A)
És utána...Becse, Topor M.
A természet költője
2013-04-12 Forrás: Parókia.hu
Melankolikus hangulat és derű, felelősségtudat és gyermeki öröm egyszerre jellemezte az erdélyi költőt, aki tanári pályáján mindkét budapesti református gimnáziumot igazgatta. A költészet napján a 125 éve született Áprily Lajosra emlékezünk. - Áprily Lajos erdélyi protestáns családban született Jékely Lajos néven 1887-ben. Gyermekkorát az erdélyi Sóvidéken töltötte, 1899-től pedig a kolozsvári református kollégium növendéke lett.
Miután megszerezte magyar-német szakos tanári diplomáját, rövid párizsi kitérő után a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban kapott tanári állást.

Később feleségével és gyermekeivel - legnagyobbik fia, Jékely Zoltán szintén költő lett - Kolozsvárra költöztek, ahol egykori alma materének tanári karába lépett. 1929-ben Budapestre települtek, Áprily a Lónyay utcai református gimnáziumban vállalt állást, 1938-ig pedig a Protestáns Szemlé-t szerkesztette. 1934-ben kinevezték a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatójává. Tanítványai között volt Nemes Nagy Ágnes is, aki nagyrészt az ő hatására kezdett el írni.

A költő 1934-35-ben hosszabb európai tanulmányutat tett, majd hazatérve a fasizmus előretörése és a háború közelsége miatt úgy döntött, családjával visszamennek Parajdra. Nem maradtak azonban sokáig a gyermekkori idill helyszínén, és ezúttal már véglegesen letelepedtek az anyaországban. Áprily Lajost a Baár-Madas igazgatói széke várta, ám mivel nem volt hajlandó végrehajtani iskolájában a zsidótörvényeket, csakhamar lemondott, és nyugdíjba vonult. 1945-től 1967-ben bekövetkezett haláláig a Visegrád melletti Szentgyörgypusztán élt és alkotott.

A húszas-harmincas években sorra jelentek meg Áprily Lajos verseskötetei. Költeményeiben a csendes rezignáció és az életöröm hangja egyaránt megszólal, örök emberi kérdéseket tükröző impresszionista képeinek jó részét a természet ihlette.

S mikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlenegy kőszikla megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.

(Áprily Lajos: Menedék)

A láthatatlan írás című 1939-es kötete megjelenése után közel két évtizedig nem jelent meg semmilyen műve. Ezalatt az idő alatt, 1954-ben kapta meg a József Attila-díjat, és kezdett a műfordítással foglalkozni. Puskin Anyeginjét és Ibsen Peer Gyntjét is neki köszönhetjük, német, orosz, román, angol, francia, latin és kínai fordításai a magyar műfordításirodalom remekei közé sorolandók.

Áprily Lajos elbeszéléseket is írt, elsősorban ifjaknak szóló gyűjteményét 1965-ben adták ki Fecskék, őzek, farkasok címmel.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép