Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Iván napja
1 felhasználó online
0 tag, 1 vendég



Képek a galériából

Marija Bistrica a fák között
Carlo Crivelli: Madonna
Közérthető keresztyén tanítás
2013-06-28 Forrás: Parókia.hu
A Heidelbergi Káté Krisztuson keresztül tanít az Atyáról és a Szentlélekről. Hittel és értelemmel íródott – fogalmazott ünnepi előadásában Fekete Károly, a káté magyarázatának szerzője a Magyar Református Egyház közös zsinatán Debrecenben. - Ünnepi ülést tartott a Magyar Református Egyház közös zsinata a debreceni Református Nagytemplomban a Heidelbergi Káté megjelenésének 450. évfordulója alkalmából.
A Heidelbergi Káté Krisztuson keresztül tanít az Atyáról és a Szentlélekről. Hittel és értelemmel íródott – fogalmazott Fekete Károly, a káté magyarázatának szerzője, a fordítóbizottság tagja, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.

- Amikor egyházunk küzdelmes történelme során hűtlennek és feledékenynek bizonyult, vagy gyáva volt ráhagyatkozni, mindig mélypont jött, amikor viszont megbecsültük, viszonyítási pontnak tartottuk a Heidelbergi Kátét, mindig hitbeli megmaradás és jövendőmunkálás járt együtt. A káté kínálta boldogító tudásra égetően szükségünk van. A kátéban kezdettől fogva a közérthető keresztyén tanítás közreadása volt a cél, ami nemcsak egy elit csoport kiismerhetetlen tudománya, hanem a reformáció alapelve szerint közkincs... Aki tudja, hogy nem önmaga, hanem Jézus Krisztus tulajdona, az nincs kiszolgáltatva a világmindenség erőinek, sem a maga ösztöneinek, az egocentrikus élet kelepcéjét felváltja a krisztocentrikus élet perspektívája. – mondta a rektor.

- Ma is kell hogy foglalkoztasson bennünket a káté 32. kérdése: „Miért neveznek téged Krisztusról keresztyénnek?" Mert a Krisztusban részesedő keresztyén ember feladata ma is az, hogy megélje a Krisztustól kapott önazonosságát. Ma is köztünk él egy embertípus, aki vallásosnak mondja magát, talán reformátusnak is, közben mégis más mintákat követ: a jég hátán is megél, megszerzi, kiharcolja, amit akar, ahol nem megy ügyeinek intézése a tisztességes úton, ott megtalálja a kiskapukat. Ahol szőrmentén kell fogalmazni, ott átszabja a gondolatait, frazeológia-cserével, és fazonigazítással, hozzáigazítja a kifejezéstárát, átszabja a hitvallását olyanra, amilyenre kell. Éppen ezért szükséges a prófétai tiszt megélése, amelyet akkor gyakorlunk, amikor a Krisztus nevéről teszünk vallást, amikor döntéseinket a Sola scriptura elv alapján mérlegeljük, amikor nem igazodunk a világhoz, de nem is válunk világkerülővé, hanem vallást teszünk szóval és élettel – tette hozzá Fekete Károly.

A Heidelbergi Káté a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. Szerzői Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus református hittudósok, akiket III. Frigyes pfalzi választófejedelem azzal bízott meg, hogy a Biblia alapján írjanak olyan népkönyvet, amelyből minden református hívő tisztán és igazán megismerheti a keresztyén vallást. A káté rövid idővel 1563-as kiadása után magyar nyelvterületen is ismertté vált. Magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Pápán, Huszár Dávid nyomdájában. A szatmárnémeti nemzeti zsinat 1646-ban kánonilag kimondta, hogy a Heidelbergi Káté "mindenütt megtartassék és taníttassék".

Az elmúlt években többször felvetődött az igény, hogy szülessen meg a Heidelbergi Káté új fordítása, akár egy meglévő fordítás átdolgozásával – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

– A Generális Konvent 2011 júniusi elnökségi ülésén döntött egy bizottság felállításáról, egy hivatalos és a katekézisben jól használható szövegváltozat elkészítése céljából. Az időzítésben szerepet játszott, hogy idén ünnepeljük a káté 450. évfordulóját. A munka az eredeti német, és kiegészítésképpen a latin és német szöveget vette a alapul. A bizottság szándéka nem egy új fordítás volt, hanem egy korábbi fordítás átdolgozása és aktualizálása. A munkába minden Kárpát-medencei egyházkerület delegált tagot – mondta a püspök. (A Dunamelléki Református Egyházkerület delegált tagja Bogárdi Szabó István püspök volt - a szerk.)

Bölcskei Gusztáv köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei magyar református egyházak 2009. május 22-én, Debrecenben fejezték ki összetartozásukat közös egyházalkotmány elfogadásával és ekkor hirdették ki a Magyar Református Egyház megalakulását.

Hangsúlyozta, a 2009 óta első alkalommal összeülő közös alkotmányozó és törvényhozó testület pénteki ülése a Kárpát-medencei reformátusság kiemelkedő ünnepi alkalma. "Jelzi, hogy van folytatása annak, ami 2009-ben elkezdődött" - mondta a püspök.

A zsinati ülésen Bölcskei Gusztáv bemutatta a káténak a 450. évfordulóra megjelent új fordítását, amelyet a kilenc Kárpát-medencei református egyházkerület egy-egy teológusából álló bizottság készített el. Bejelentette, elkészült a káté ötnyelvű - angol, német, magyar, szlovák és román - fordítása egy kötetben, ami közlése szerint bizonyítja: a Heidelbergi Káté "közös református kincs, ami nem szorítható anyanyelvi korlátok közé".


Jan-Gerd Heetderks, a Református Egyházak Világszövetsége európai képviselője köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy "az európai társadalmakban növekszik a szekularizáció, az emberek elfordulnak a hittől, az egyháztól". Azt mondta: úgy kell kommunikálni az evangéliumot, hogy "eljussunk fiataljainkhoz", s úgy kell közvetíteni a Heidelbergi Kátét, hogy az elvezessen az emberek szívéig.

Az ülésen módosították a Magyar Református Egyház közös alkotmányát, s határoztak a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház csatlakozásáról is. Az erről szóló ratifikációs okmányt Csáti-Szabó Lajos, a horvátországi egyház püspöke írta alá a Nagytemplomban.

A Magyar Református Egyház - alkotmányának megfogalmazásában - a csatlakozó részegyházak zsinati közössége. Tagjai - a Magyarországi Református Egyház, a Romániai Református Egyház, a Kárpátaljai Református Egyház, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház, a Szlovéniai Református Keresztyén Egyház, valamint az Amerikai Magyar Református Egyház - a 2009-ben aláírt ratifikációs nyilatkozatban vállalták, hogy a közös alkotmányt saját országos egyházi jogrendjükbe illesztik. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a szlovák reformátusokra tekintettel úgynevezett ratifikációs csatolmány hozzáfűzésével csak 2011-ben csatlakozott. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház 2012-től megfigyelői státusban vett részt az együttműködésben.
A debreceni alkotmányozó zsinati ülésen bejelentették: megkezdődtek a tárgyalások a Kanadai Magyar Református Egyháznak a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozásáról is.

A közös zsinati ülésen az alábbi zárónyilatkozatot fogadták el:

„Mi, magyar reformátusok, Istennel és egymással kötött szövetségünket megerősítve zsinati közösségünkben adunk hálát hitvallásunkért, a 450 esztendős Heidelbergi Kátéért. Így fogadjuk el a Káté szövegének átdolgozott, új magyar fordítását is. A Heidelbergi Káté olyan hitvallás, amely az emberi kifejezőképesség töredékes eszközeivel fogalmazza meg Istenbe vetett hitünket és ad számot a keresztyén életről. Olyan formában, amely számos eltérő kultúrában váltott ki azonos hatást: összegyűjtött és megtartott.

Tudjuk, hogy Krisztuséi vagyunk, aki vigasztalja, vezeti, megtartja népét. Ennek a boldog bizonyosságnak és szilárd hitnek ma is érvényes és világos kifejezése a Heidelbergi Káté, amely ugyanakkor jelzi, hogy a magyar reformátusok elválaszthatatlanul kapcsolódnak egy határokon és kontinenseken átívelő értékközösséghez. Nincs olyan nyelvi, kulturális, történelmi határ, ami megoszthatná keresztyén testvériségünket, amely ebben a hitvallásban jut kifejezésre. A Heidelbergi Káté minden nyelven és minden korban ugyanazt hirdeti: Krisztus váltságát és valóságát az ember életében, megszentelő jelenlétét az egyházban. A Kárpát-medencei népek nyelvén kiadott Heidelbergi Káté pedig üzenet: a népek megbékélésében az üdvözítő Istenhez tartozva vagyunk egymás testvérei. Soli Deo Gloria!"

A közös zsinat úrvacsorás istentisztelettel fejeződött be a debreceni Református Nagytemplomban. Igét hirdetett: Bölcskei Gusztáv püspök.

Szerkesztette: Fekete Zsuzsa az MTI hírei, valamint a helyszínen elhangzottak alapján.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép