Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Lajos, Patrícia napja
6 felhasználó online
0 tag, 6 vendég



Képek a galériából

 A szent csalad
Angyalka
Katasztrófa lenne, ha mindenki úgy élne, mint egy átlagmagyar
2009-01-22 Forrás: Evangélikus Egyház
Környezetvédelem - teremtésvédelem. Akkor most hajtsuk uralmunk alá a Földet vagy sem? Egyre szaporodnak a történelmi egyházak környezetvédelmi nyilatkozatai; legutóbb – decemberben - a magyar katolikus püspöki kar adott ki zöld körlevelet, de az elmúlt évtizedekben más egyházak is nyilatkoztak a teremtett világ védelmének fontosságáról. Közben a Vatikán csökkenti a széndioxid-kibocsátását.
A tudósok a hatvanas-hetvenes évek elején kezdték felfedezni, hogy az egész emberiséget veszélyeztető változások várhatóak a Föld éghajlatában és a Földet benépesítő életközösségekben. Mivel a klímaváltozás és a természetes rendszerek pusztulása döntően az emberi tevékenység következménye, nem tehetjük meg, hogy aggódva bár, de tétlenül várjuk az elkerülhetetlent, amit a sors ránk mért.

Az egyházak egyre eltökéltebben figyelmeztetik híveiket és a világot erre a felelősségre. A katolikus püspökök először a második vatikáni zsinaton, 1964-ben figyelmeztettek az erőforrások méltányosabb elosztására a Lumen Gentium című dokumentumban. Ekkoriban a környezetvédelem még csak a társadalmi tanítás részeként jelent meg, a bolygónkon tapasztalható igazságtalanságok - szegénység, járványok, éhezés - kapcsán. Ahogy a tudományban egyre több teret nyert a klímaváltozás és a fajok kihalásának témája, egyre több más szempont is előkerült. Az ember valóban fölötte áll a természetnek, az emberi élet nagyobb érték, mint a többi élőlény élete. Az Úr Ádámnak és Évának azt a feladatot adta, hogy „hajtsák uralmuk alá a Földet". Ez a mondat talán arra enged következtetni, hogy a természetet teljes nyugalommal használhatjuk ki, a katolikus teológia azonban azt tanítja, hogy a teremtett világ önmagában is érték, még ha életteret ad is a fölötte uralkodó emberi fajnak.

Ökológiai adósság

Ez az uralom azonban nem szabad garázdálkodást jelent, sokkal inkább arra hasonlít, mint amikor egy ország népe felhatalmazást ad néhány embernek, hogy kézbe vegyék az ország ügyeit. Ahogy a politikusok és az őket delegáló nép is egyre inkább hozzászokik ahhoz, hogy a választások után következmények nélkül élhetnek vissza a hatalommal azok, akik kiemelt helyre kerültek, az emberiség is figyelmen kívül hagyja, hogy hatalmát nem saját kiválóságának köszönheti, hiszen az uralkodás feladatát egy nála hatalmasabb Úrtól kapta, hogy - a Biblia szavaival élve - „művelje és őrizze" a világot.

A katolikus egyház a globalizációban nemcsak veszélyt lát, hanem az egyre erősödő egymásrautaltságot fedezi föl benne. Az egymásrautaltság azért is fontos kifejezés, mert a nyugati polgárok hajlamosak elfordulni dél és kelet gondjaitól. Pedig Magyarország még a mai helyzetben is a világ gazdagabb országai közé tartozik, abba a húsz százalékba, amelyek a világ anyagi javainak 80 százaléka fölött rendelkeznek. Ha mindenki úgy élne, mint egy átlagos magyar, akkor két földnyi erőforrásra lenne szükségünk kiszolgálni az igényeket - írja a püspöki kar körlevele.

„A tény, hogy a mi anyagi jólétünk nem idézett elő a jelenleginél súlyosabb katasztrófát, csupán az ő szegényes életkörülményeiknek köszönhető. Gazdaságunk az ő rovásukra valósul meg, a fejlődés nyugati útja előttük örökre zárva maradhat. Ökológiai értelemben adósai vagyunk ezeknek az országoknak" - mondják a püspökök. Mindez ráadásul nem feltétlenül jelenti azt, hogy nekünk is szegénységben kellene élnünk, csak bölcsebben kellene kihasználni az erőforrásokat.

Szent Ferenc, a környezetvédő

Január elsején XVI. Benedek pápa szintén a globalizációról beszélt. „A globalizáció megszüntet bizonyos akadályokat, de ez nem jelenti azt, hogy nem építhet újakat. Közelebb hozza egymáshoz a népeket, de a térbeli és időbeli közelség önmagában nem teremti meg egy igazi közösség és a valódi béke feltételeit. A szegények marginalizálódása bolygónkon csak akkor találhat a kiúthoz vezető hatékony eszközökre a globalizációban, ha minden ember személyesen érzi, hogy megsebzik őt a világban létező igazságtalanságok és az azokkal kapcsolatos emberi jogok megsértése" - mondta.

A zöld ügyekért szintén elkötelezett II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjének nyilvánította Assisi Szent Ferencet, aki azt a fordulatot tette meg, amit az egyház ma szorgalmaz. Gazdag kereskedő fia volt, keresztes háborúba indult a mohamedánok ellen, hazatérve azonban rádöbbent mindennek az értelmetlenségére, lemondott a fényűzésről, és közösséget alapított, melynek tagjai a természettel harmóniában, a szegényekre odafigyelve, önmagukon kezdték meg a világ reformját - nem kis hatást gyakorolva ezzel a világra.

Az egyház a mindennapi életben is kezd egyre zöldebbé válni. Erről árulkodik a vatikáni Gianfranco Girotti püspök tavalyi interjúja is, melyben a modern kor egyre gyakoribb gondjáról beszélt, az úgynevezett szociális, illetve strukturális bűnökről. Ma ugyanis egyre gyakoribb, hogy egész országok, de legalábbis személyekhez nehezen köthető szervezetek követnek el nagy gazságokat, felelős nélkül. Mások szegénységbe taszítása, a környezetszennyezés, a drogkereskedelem és hasonlók - mindezek a modern társadalom közös felelősségét terhelik, talán ezért is nevezte el őket a világsajtó a modern kor főbűneinek. Tavaly júniusban pedig az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa tíz környezetvédelmi irányelvet tett közzé, s az életmódváltás, a globális felelősségvállalás és a spirituális környezetszemlélet mellett azt is követelik, hogy a gazdasági tevékenységekben jelenjen meg költségként az okozott környezeti terhelés helyrehozatalának ára is.

A Vatikán is napenergiát használ

Szép dolog zöld teológiát írni vagy irányelveket szabni, de mit sem érne az egész, ha a Vatikán háza táján nem történnének változások. A tavalyi év egyik jelentős beruházása volt, hogy a VI. Pál pápáról nevezett kihallgatási terem tetejét napelemekkel borították be, melyek egy év alatt 300 megawattóra elektromos energiát termelnek, s ezzel ellátják a csarnokot és néhány környező épületet. A Vatikán így évi 225 tonna széndioxid kibocsátását és 80 tonna kőolaj elégetését spórolja meg. Ez volt az egyetlen épület, mely elég modern volt ahhoz, hogy történelmi értékét ne tegye tönkre egy ilyen átalakítás.

Ez a napelem azonban nem csökkenti nullára a pápai állam üvegházgáz-kibocsátását, ezért további átalakításokra van szükség. Még ha ez a módszer nem jelent is végleges megoldást, nagy jelentőségű az a vatikáni kezdeményezés, hogy egy erdő telepítésével próbálják ellensúlyozni a kibocsátott széndioxidot, egy kellően nagy erdő ugyanis megkötheti és átalakíthatja egy ilyen kis állam éves termelését. (A vatikáni klíma-erdőt történetesen Magyarországra, Tiszakeszi mellé szeretnék telepíteni, de a facsemeték elültetésére még várni kell.)

Egy hazánkhoz hasonló többmilliós vagy a még ennél is nagyobb országok számára ez a megoldás nem járható út, de az erdőtelepítés nem csak az egyháznak jutott eszébe: számos nagy cég, köztük a Dell, az AMD és az ABN AMRO is őshonos erdők ültetését tervezi.A pápai állam legutóbbi zöld gesztusa nem volt globális léptékű, mégis fontos üzenetet küld a világnak. A Szent Péter téren felállított, harminchárom méteres és százhúsz éves osztrák fenyőt újrahasznosítják: fajátékok készülnek belőle nélkülöző gyerekeknek. Mert hova is kerülhetne jobb helyre a szegény sorba született Jézus ünnepének egyik jelképe, ha nem hozzájuk?
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép