Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Ilona napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Őszi rózsaszál  sgy.
XVI. Benedek
Schlachta Margit ma is élő karizmája
2009-01-22 Forrás: Magyar Kurír
Idén pünkösdkor lesz száz éve annak, hogy Schlachta Margit fogadalmat tett a szociális szentlelkes karizmára. A Szociális Testvérek Társaságának 35 évvel ezelőtt elhunyt alapítójára emlékezünk.
Slachta Margit
+ 1974. január 6.

Harmincöt évvel ezelőtt, Vízkereszt napján szólította el közülünk az Úristen, Slachta Margitot, a Szociális Testvérek Társasága alapítóját, a Magyar Parlament első női képviselőjét, aki képes volt a tömegeket közéleti felelősségre ébreszteni, embereket közösséggé formálni, Szentléleknek átadott életre hívni. Margit testvér karizmatikus egyéniség, prófétai jel volt, akivel szemben senki nem maradt közömbös: vagy követője vagy ellensége lett.

A vízkereszti csillagról is vitatkoznak hívők és hitetlenek, tudósok és teológusok. Az Úristen kedves jelzése Margit testvér halála napja – igen, ő Isten jele, akit sokan láttak, aki után egyesek eljutottak az Úrral való személyes találkozásra, mások pedig heródesi haragra gerjedtek miatta.

A szociális szeretet missziója

Ki ez a Slachta Margit, akinek életéből nőtt ki a Szociális Testvérek Társasága, ez a nemzetközi modern, szentlelkes apostoli élet társasága, amit ma már nem „csak” a pápai jogúság hitelesít, hanem Salkaházi Sára szociális testvér boldoggáavatása is? Mit tudhat róla a világ és mit sejthetünk meg életének titkából, mi, akik számára Margit testvér valóban a Szentlélek által gyújtott Istenhez vezető, Betlehembe hívó Jel?

1884. szeptember 18-án, Kassán született, a kalocsai Miasszonyunk Nővéreknél végzett német-francia-történelem szakos tanárként. Elsőként lépett be az 1908-ban újonnan alapított Szociális Missziótársulatba. Mivel igen hamar kiderült, hogy a szociális-lélekmentő munkát csak egészen elkötelezett, hivatásos és képzett emberekkel lehet megalapozni, Farkas Edit Margit testvérre bízta a modern szerzetesi életet vállaló közösség kialakítását. Margit testvér és az első nővérek 1909 pünkösdjén, majdnem száz éve szerzetesi jellegű magánfogadalommal kötelezték el magukat a szociális szeretet missziójára.

Keresztény feminizmus

Slachta Margit az akkor divatos radikális feminizmussal ellentétben az ún. „keresztény feminizmust” vallotta. Ennek szellemében szerkesztette a Keresztény Nő (1918-tól Magyar Nő) című katolikus folyóiratot, szervezett előadókörutakat, ahol is a munkásnők helyzetéről, a magyar katolikus női összefogásról beszélt. 1915-ben szociális iskolát nyitott. A társadalom legnagyobb feszítő erejének a szociális problémákat tartotta, érvelt a nők tanítása mellett, társadalmi környezettanulmányokat írt, tüntetéseket szervezett, napilapokban publikált.

1918-tól a Keresztényszociális Néppárt tagja, és ettől az évtől vezeti a Keresztény Női Tábort. 1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben az I. kerületben szerzett mandátumával ő lesz az első magyar női parlamenti képviselő. Igen aktív parlamenter. Két év alatt tartott 28 parlamenti beszédével 67 nagyobb problémakört érintett: szociálpolitika, nőkérdés, hadifoglyok, földbirtokkérdés, italmérés, családi bérrendszer, költségvetés, iskolanővéri intézmény, általános választójog, anyavédelem, gyermekhalandóság, erkölcsrendészet revíziója, iskolareformok, dajkaság eltörlése (szoptatás miatt).

A Szociális Testvérek Társasága

1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társaságát. 1933-ban megalapítja a Szentlélek Szövetségét, egy év múlva elindítja a Lélek Szava című folyóiratot. A lapot a nyilasuralom idején az elsők között tiltják be náciellenes írásai miatt. 1937 novemberétől indult a Katolikus Női Szociális Képző, ahol szociális munkásokat oktattak, világnézeti kurzusokat szerveztek a keresztény értékrendről. 1939-től a Magyar Szentkereszt Egyesület társelnöke.

1940 telén a Keresztény Női Tábor nevében számos beadványt ír a munkaszolgálatosok védelmében. A következő évben tiltakozott a kőrösmezei deportálások ellen. Miután 1943 februárjában Szlovákia bejelenti zsidók deportálását, kiharcol egy pápai kihallgatást. Ezután XII. Piusz pápa utasítja a szlovákiai püspököket, hogy tiltakozzanak, ekkor a deportálás elmaradt.

A nyilasuralom idején majd ezer üldözöttnek nyújtott menedéket a Társaság házaiban. Ennek az embermentésnek lett tudatosan vállalt áldozata, vértanúja Boldog Salkaházi Sára. 1945 elején Slachta Margit visszatért a politikai közéletbe. a Polgári Demokrata Párt listáján került ismét a parlamentbe. Az 1947-es választásokon a Keresztény Női Tábor programjával jutott mandátumhoz. Az 1945 és 1948 közötti parlamenti felszólalásai többségében a jogelvűség, a jogbiztonság és jogrend kérdésével foglalkozik.

A Parlamentben sürgette a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását a Vatikánnal. Áprilisban a vallásos nevelés érdekében mondott beszédet, amely a hitoktatás szabadságáról is szólt. Határontúli magyarságról, kis nemzetek jogairól, családi életről, a nemzet erkölcsösségének védelméről is értekezett.

„Cinikus hazaáruló”

Élesen támadta őt a kommunista Nonn György későbbi főügyész és Aczél György is. Cinikus hazaárulónak, horthystánák, valamint nyilasbérencnek is nevezték. 1947. október 28-án mondott beszédében bírálta a Szovjetuniót. A kommunista irányítás alatt álló mentelmi bizottság javaslatára 60 napra kizárták az Országgyűlésből.

1948 júniusában – az egyházi iskolák államosítása ellen érvelt. Felszólalásait trágár bekiabálásokkal zavarták. Amikor a parlament megszavazta a törvényt, és ennek örömére elénekelték a Himnuszt, Slachta Margit tüntetőleg ülve és csendben maradt. Később azt mondta: „Nem jól tettem, hogy nem álltam fel, le kellett volna térdelnem”. Kétszer hat hónapra kizárják (ez volt a legsúlyosabb büntetés, amelyet ilyen esetben adni lehetett).

Tóth Etelka, Nemes Margit, Nemes Borbála

1949 januárjától letartóztatástól tartva a domonkos nővérek zárdájában bujdosik. Az 1949-es választásokon elutasítják indulási kérelmét. A választás napján az urnák elé járult, kockára téve szabadságát. 1949 júniusában Ausztriába, onnan szeptember 16-án Tóth Etelka néven Amerikába emigrál.

Nemes Margit néven levelezett Magyarországra, Nemes Borbálaként a Szabad Európa Rádióban mondott beszédeket. 1951-ben visszatér Bécsbe, majd 1953. május 5-én végleg Amerikába költözik saját nevén. 1974-ben hal meg. 1985-ben Izrael állam az Igaz Ember posztumusz kitüntetést adományozza részére, emlékére fát ültetnek a Jad Vasem kertjében.

1995. március 15-én Slachta Margit és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kap a magyar kormánytól, május 7-én a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelével tüntetik ki Margit testvért.

Ma is él a karizma

A Szociális Testvérek Társasága ma is működik. 1998 óta pápai jogú apostoli élet társasága, és ebben az évben a nemzetközi központ is visszakerült Buffalóból Budapestre. Élnek testvérek az Egyesült Államokban, Kubában, Romániában és Szlovákiában is. Magyarországon 96 fogadalmas testvér, öt novícia, két jelentkező van. Az illegalitásban kb. hatvanan csatlakoztak a börtön árnyékában is a szociális, szentlelkes karizmához, hogy az ősi szerzetesi szellemet az élet viharai között éljék.

Miért vonzó nekünk, szociális testvéreknek a Margit testvérben lobogó karizma?

Közhely, hogy a történelem ismétli önmagát – hiszen az ember nemigen változik, s minden egyes embernek személyesen el és be kell fogadnia a Megtestesült Igét, a Világ Világosságát, aki ellen a sötétség erői szövetkeznek. De az egészen új és prófétai látás, hogy az emberi közösségnek is megváltásra van szüksége, hogy a krízisek oka az emberi közösség Isten-hiánya. Benedek pápa a világ mostani gazdasági válságának okát egyértelműen az erkölcs és a hit krízisében látja.

Margit testvér pedig ezt mondta a két világháború közötti nagy gazdasági válság idején: 1933-ban. Mi, szociális téren, társadalmi reformokért küzdünk, és egy jobb világért. A szociális bajok oka a lélek-nélküliség. Dolgozni akarunk, hogy jöjjön el a Szentlélek. A szociális reformokat csak akkor tudjuk igazán végrehajtani, ha a társadalom lélekkel telik el, ha a nyomor oka, a léleknélküliség megszűnik.

Deus caritas est

Benedek pápa enciklikáiban a torz ember-alkotta, fenyegető istenképekkel szemben kimondja újra : Deus caritas est – Az Isten szeretet – s ez a Spe salvi – üdvösségünk reménye. Margit testvér pedig ezt mondta 1924-ben. Legyen bennünk tény, átélés, hogy az Isten szeret bennünket. Várjuk a Szentlelket! Ő a Szeretet-Isten. Egész különlegesen az égő jegyesi szeretetet kérjük tőle. A kisdolgokhoz nagyobb szeretet kell sokszor, mint a nagy dolgokhoz. A tökéletes szeretet kizárja a félelmet… Szeressünk és ne féljünk… Az Úr Jézus nem porkoláb, az Ő szeretetével az emberek szeretete mindig összeegyeztethető. Nekünk mindenkit szeretnünk kell. Nem elszegényítően, hanem gazdagítóan. Amit Krisztus kér, azt odaadjuk, amit meghagy, annak örülünk. A Szentlélek világosságában megértjük, hogy miért van minden: a magunk és mások kiüresítése, a személyes és korok megpróbáltatásai, hanyatlás és fejlődés.

II. János Pál pápa a harmadik évezredet az Irgalmasság Misztériumának fényébe helyezte. Margit testvér fogadalmi mottója: Jézusom Irgalom! – és arra tanít bennünket, hogy nőiségünk-anyaságunk ajándéka, hogy Isten irgalmas szeretetével öleljük körül az ember fenyegetett egyéni és közösségi életét. S Isten irgalma a Kinyilatkoztatás forrása, hogy van Igazság és van megváltó, megszentelő Szeretet.

A Rómában megfogalmazott Credóról

A történelmi adatok csak hitelesítő, kontextusba helyező eszközök, a valódi vonzerő az a ma is igen aktuális Credo, amit Margit testvér Rómában fogalmazott meg, amikor XII. Piusznál járt a szlovákiai zsidók érdekében, s melynek aktualitása ma az új diktatúrák árnyékában megrendítően aktuális.

Igen, Margit testvérrel együtt vallom és vállalom, hogy Isten a mindenható – és nem az ember, akiről az állítja reklám, a guruk és tudományosnak kutatások, hogy mindent megtehetsz, mindenre képes vagy. Igen, hiszem, hogy nem népszavazás, nem az EU törvényekhez való jogharmonizáció, nem lobbi-csoportok, és a gyógyszer- és fegyvergyárak döntik el, hogy mi erkölcsös és mi nem. Nem ember dönti el mettől és meddig ember a megfogant és halódó élet. És paráznaság a szabad szerelem igazi neve, és bűnös deviancia a kiélt homoszexualitás, nem alapvető emberi jog.

Hiszem-vallom, hogy a Mindenható kinyilatkoztatta magát, és az erkölcsi világot, összefüggéseket a Tízparancsolatban kinyilatkoztatta és nem népszavazásra bocsátotta. Hiszek az Atyaistenben, a Teremtőben, az Atyában, a létező valóság tulajdonosában, aki maga a Hatalom! Az ember korábban is a halál osztogatójaként tetszelgett, ma már az – élet-halál uraként – az élet adójaként is Isten akar lenni. Hatalmára féltékenynek tartja a római pápát, az Egyházat – az Istent – amikor az felemeli intő szavát: eddig és ne tovább – ez a pusztulás útja.

Igen, vallom, vállalom, azaz kiállok érte – hogy embernek ember, szervezet, állam nem birtokosa, nem tulajdonosa. Vallom ezt ma is, amikor a piac, a human-power management tervezi meg a munkanélküliek és hajléktalanok közgazdaságilag „normális arányát”! Vallom ezt ma is, amikor milliós nagyságrendet ért el a modern gyermek-janicsárok, katonák létszáma, akiket gyilkolásra képeznek ki és vetnek be a hatalmasok, amikor kormányok, államok gazdasági életének alapjává teszik a drogkereskedelmet. Vallom, hogy embernek, kormánynak nincs joga megengedni azt, amit Isten megtilt, ami pusztítja az ideigvaló és örök életet, lásd drog-liberalizáció, prostitúció, abortusz, eutanázia.

Igen, hiszek Jézus Krisztusban, az Atya egyszülött Fiában, a világ Megváltójában, aki nem egy a megvilágosodottak közül, nem egy isten az istenek közül, hanem az egyetlen Úr és nincsen más! Igen, tudom, kinek hittem, kire tettem az életemet és kiért halok meg, szorulok hátrányos helyzetbe, keresek kevesebb pénzt. Igen, megvallom, hogy én Krisztust követem, akinek élete, szenvedése halála feltárta nekünk Isten irgalmát, a bűn rettenetességét, aki megváltó halálával az isteni haragot kiengesztelte, bűnadósságunkat letörlesztette.

Vallom, hogy Jézus a mi Megváltónk, aki megtanít élni igazul, jól, szépen, szentül, hogy kialakuljon bennünk az Ő Arca, és meg tudjuk látni egymásban is az Atya gyermekeinek arcát, s az emberi közösségben a Szentháromságos Isten képmását. Mert nem csak egyéneket, hanem választott népet, emberi közösségeket hívott meg az Isten a kortárs világ üdvösségéért. Margit testvér egyik évben programul adta: Krisztusi világot a Szentlélek által – mennyire egybecseng ez a III. évezred Egyházának küldetésével. És senki sem mondhatja: Jézus az Úr, hacsak nem a Lélek által! – hiszen abból ismerjük meg Isten szeretetét és irgalmát, hogy kiárasztotta szívünkbe a Szentlelket, és templomává szentelt bennünket egyénileg és közösségileg a világért, a világban.

Igen, hiszek a Szentlélekben, az Úrban és Életadóban, akit éppen úgy imádunk és dicsőítünk, egyénileg és közösségileg, mint az Atyát és a Fiút. Vallom, hogy megadja mindazt a kegyelmet, ajándékot, karizmát, ma is, nekünk is, amit Margit testvérben hazánknak, a magyar és a világegyháznak, adott, hogy építhessük Isten Országát az egyesek lelkében, a hazában és a társadalomban. (Margit testvér és a testvérek napi imájából)

Vállalom a keresztségből fakadó szentségi meghívásnak azt a sajátos útját, melyet a Szentlélek nyitott az Egyház számára 1923-ban Magyarországon a Szociális Testvérek Társaságának létrejöttével, s melyet megőrzött nyolcvanöt éven át. Hála Margit testvér életéért Vízkeresztkor, Margit testvér halálának 35. évfordulóján különösen is. Hála azért, hogy itt és most is konkrét ez a karizma, Hála azért, hogy ez a prófétai karizma arra szólít, hogy ne csak nagyszombat éji rítus, hanem a mindennapok megélt gyakorlata legyen, hogy ellene mondok mindennek és mindenkinek, médiának és piacnak, közvéleménynek és hatalomnak, mely Isten ellenére, az Egyház tanításával szembeszegülve életellenesen él, érez, gondolkodik, cselekszik, s akar egy új világot építeni.

Igen, megtagadok minden közösséget a földi bálványistenekkel, szellem- és bálványimádással, a sátán hitvallásával a gyűlölettel, s a mindennapokban vállalom, hogy imádkozom ellenségeimért, azokért, akik háttérbe szorítanak, akik másodrendű állampolgárnak, jogfosztottnak kezelnék a nagycsaládokat, a keresztényeket, a betegeket, sérülteket.

Igen, vallom, vállalom, hogy az Igazság és a Szeretet, az Egyszülött Fiú és a Szentlélek, csókot vált ma is, s ezért átadom és elkötelezem magamat a Szentháromság egy Istennek, az Igazságnak és Szeretetnek, akinek neve ma a modern világ krízisében is, a piac és liberalizmus kegyetlenségével szemben: Igazságosság és Irgalom!

Sztrilich Ágnes SSS magyarországi elöljáró
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép