Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Ilona napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Lourdes virrasztás
pápa
A kereszt bölcsessége – P. Szabó Ferenc SJ elmélkedése a 2014. évközi 6. vasárnapra
2014-02-16 Forrás: Vatikáni Rádió
A vasárnapi szentleckét az első Korinthusi levél 2. fejezetéből vesszük: Szent Pál itt igehirdetése lényegét világítja meg. Az Apostol visszautal az első fejezetre, ahol hangsúlyozta a korinthusiaknak: üdvösségünk titkát, a Keresztre feszített Jézust hirdeti. A kereszt a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig ostobaság volt, és ma is az a nem hívőknek. Nekünk, Krisztus-hívőknek a kereszt a Megfeszített Jézust, egyetlen Üdvözítőnket jelképezi.
Az Újszövetség szerint a kereszthalál általi megváltás összekapcsolódik a húsvéti eseményekkel: Jézus, az emberré lett Isten Fia az izajási Szenvedő Szolga sorsát teljesíti be: megalázta, „kiüresítette” önmagát, engedelmes lett az Atyának egészen a kereszthalálig, ezért Isten felmagasztalta, és mindenek Urává tette Őt, ahogy a Filippi-levél (2. fejezet) Krisztus-himnusza hirdeti. Mindig kapcsoljuk össze a keresztet és a feltámadást, a kettő együtt a húsvéti misztérium. Szent Jánosnál a kereszt nemcsak a megaláztatást, szenvedést jelenti, hanem már a „felmagasztaltatást” is, az Isten által előlegezett megdicsőülést is. Az Emberfia a kereszten „fölemeltetett”, mint a szabadulás jele, a rézkígyó (Jn 3, 14, Szám 21, 4-9).

János passió-elbeszélésében is érezhetően jelen van a testi szenvedés, de mégis Jézus királyi méltósággal viselkedik (pl. Pilátus előtt), öntudatosan halad a kereszt felé, és diadallal száll fel rá, hiszen ott alapítja meg Egyházát, amikor a Lelket adja (19, 30), amikor oldalából vér és víz folyik ki (19, 34). Most már hittel tekintünk fel „Arra, akit átszegeztek” (19, 37); a keresztre feszített Jézus keresztje az üdvösség jele: a nagypénteki kereszt előtti hódolattal, vagy a mindennapi keresztvetésekkor az üdvözítő Jézusba és a Szeretet-Istenbe vetett hitünket valljuk meg.

Jézus azt várja követőjétől, hogy vegye fel keresztjét minden nap. Mert ha vele hordozzuk keresztünket, ennek az ő erejéből megváltó ereje van – misztikus Teste, az Egyház javára. A keresztvállalására mindig van lehetőségünk: kisebb-nagyobb napi bajaink, saját betegségünk elviselése, az öregedéssel együtt járó kisebbedés, együttérzés szeretteink testi-lelki szenvedésével. Nem kell tehát nagy megajánlásokat tennünk az üldöztetés vagy akár a vértanúság vállalására (a kommunista időkben erre is adódott alkalom!), elég, ha a keresztjét hordozó Jézussal lélekben egyesülve hordozzuk minden napi kisebb-nagyobb keresztünket. - Per crucem ad lucem: a kereszt által jutunk el a feltámadás fényére.

A keresztségben részesedtünk Krisztus halálában és feltámadásában. A hívő a keresztségben meghalt a bűn „világának”, és ellene mondott a Gonosznak, aki kísérti, el akarja téríteni Krisztustól, de a lelki harc egész élete során tart. A Lélek erejében legyőzheti a rosszra hajló „test” kívánságait, amely cinkosa a bűnre csábító „világ”-nak, és az „új ember”, a feltámadott ember életét élheti. A szentmisében is a felszentelt pap Krisztus rendeléséből és a Szentlélek erejében a húsvéti misztériumot jeleníti meg hathatósan, a hívők ebben részesednek.

(1Kor 2, 6-10)


Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép