Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Bertalan napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Krisztus
II.János Pál pápa a Máriapócsi templomban
Szenvedésünkben Isten hangosan kiált
2014-08-17 Forrás: Magyar Kurír
Évközi 20. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 15,21–28) - Talán meglepődünk azon, hogy Krisztus milyen keményen bánik a kánaáni asszonnyal, aki a lánya gyógyulásáért könyörög hozzá. Először szóra sem méltatja. Amikor a tanítványai szólnak neki, hogy legalább küldje el, hogy az asszony ne kiabáljon utána, ő azt feleli, hogy küldetése csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól.
Végül, amikor az asszony leborul előtte, és úgy könyörög, akkor azt mondja neki, hogy nem helyes elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.

Meglepő ez a kemény bánásmód. Mellékesen érdekes tudni, hogy a 24. vers („küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól”) ebben a megfogalmazásban minden valószínűség szerint nem Jézustól származik, hanem a mátéi zsidókeresztény közösségtől. A párhuzamos helyen (Mk 7,24–30) ez a vers nem található meg. Hasonló mátéi hozzáfűzés a Mt 10,23 is („Nem járjátok végig Izrael városait...”), mely a párhuzamos Lk 10,1– 16-ban nem található meg, és sok mátéi stílusjegyet visel.

Ezzel együtt meglepődünk Jézus válaszainak keménységén. Abban az időben a pogányokat gyakran kutyákhoz is hasonlították. Jézus ezt a hasonlatot használva mondja a kánaáni asszonynak, hogy a gyermekek kenyerét nem szabad a kiskutyáknak (vagyis a pogányoknak) adni.

Hányszor tűnik úgy, hogy Isten kemény! Nem felel a szenvedő kiáltására. Mózes hányszor kérdezhette Istent a menekülése után a pusztában, hogy miért nem menti ki a népét Egyiptomból, miért nem segítette őt ebben a küzdelmében? Pál apostol háromszor, könnyek között kérte az Urat, hogy vegye el tőle a testébe kapott tövist, de az Úr ezt felelte neki: Nem, elég neked az én kegyelmem. Az én erőm a te gyengeségedben lesz nyilvánvaló (vö. 2Kor 12,7–9).Hány ember kiált Istenhez megromlott házasságának szenvedései között, betegségével küszködve, fojtogató magányában – és úgy tűnik, Isten hallgat.

Gyönyörű a kánaáni asszony és Jézus találkozásában, hogy ez az asszony nem sértődik meg azon, hogy Jézus a pogányokat (és ezzel őt magát is) a kiskutyákhoz hasonlította, hanem ezt feleli: „Igaz, Uram! De a kiskutyák is kapnak a morzsákból, amelyek a gyermekek asztaláról lehullottak!” Milyen megdöbbentő alázat és rendíthetetlen bizalom! Jézus idáig akarta elvezetni ezt az asszonyt.

A szenvedések útján Isten minket is idáig akar elvezetni. A teljes alázat és bizalom kiáltásáig. Lefelé vezet. Sokszor az ember túlságosan süket, túlságosan körülvette magát a jólét eszközeivel, túlságosan kemény a szíve. Isten csak a szenvedés vésőivel tudja széttörni ezt a keménységet. Ahogyan C. S. Lewis írja: „Isten az örömeinkben suttog, a lelkiismeretünk hangjában érthetően beszél, a szenvedéseinkben hangosan kiált” (Keresztény vagyok). Sokszor csak ezt a kiáltást halljuk meg, csak a szenvedés lefelé vezető ösvényein jutunk el odáig, hogy Isten előtt leboruljunk, hogy megnyissuk előtte addig kemény páncéllal elzárt szívünket.

Székely János
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép