Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Laura, Alida napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Angyalok kisgyermekkel (A)
Építs
Valóságos gyülekezet
2014-09-25 Forrás: Parókia.hu
Milyen alapokra épül fel az a gyülekezet, amely nemcsak ma, hanem még évtizedek múlva is létezhet, és meg tudja szólítani a kortárs világot? Erre a kérdésre keresték a választ református lelkipásztorok és gyülekezeti munkások a közelmúltban A holnap gyülekezete című képzésen.
Nem valami új modellt kell kitalálnunk, hanem az alapokhoz kell visszatérnünk, ha azt szeretnénk, hogy élő és hiteles gyülekezeteink legyenek - hangsúlyozta a Kecskeméten megrendezett képzés főelőadója. Szabados Ádám kálvinista teológus, a Veszprémi Evangéliumi Gyülekezet lelkipásztora közös gondolkodásra hívta a tapasztalt szolgálattevőket, ő maga pedig a Szentírás gyülekezetértelmezésére fordította a figyelmet.

Történetre épül
- Nem tudunk és nem is szabad újat feltalálnunk: ugyanis azt, hogy mire épül az egyház, már kitalálták - méghozzá nem más, mint a mi Megváltónk. Ma ugyanúgy az evangélium hozza létre a gyülekezetet, mint az első században. Magukat a reformátorokat is evangéliumkövetőknek nevezték eleinte, mert felismerték, hogy koruk egyházának az evangéliumhoz kell visszatérnie. Ez pedig az, hogy Jézus Krisztus meghalt és feltámadt - ennek kell lennie az üzenetünk középpontjában - fogalmazott Szabados Ádám, majd az evangélium első hirdetőiről, az apostolokról beszélt.
- Az apostolok elsősorban nem az emberek egzisztenciális szükségeiről beszéltek és nem is a bűnről. Jézus feltámadását hirdették mindenütt, amely remény pogányoknak és zsidóknak egyaránt. Két motívum van, amit ma sem kell bizonygatnunk, mint rossz hírt, mert mindannyian tudjuk: hibáztunk, hiszen volt már lelkifurdalásunk, és meg fogunk halni. Örömhír, hogy aki eggyé lett közülünk elvállalta a büntetésünket, belehalt és vele együtt mi is fel fogunk támadni. Az evangélium reménységet ad: van megoldás a halál problémájára és az elrontott dolgokra, a bűnre. Ellentétben a pénzzel, a kultúrával, a programokkal, a hagyományokkal, a lelkésszel vagy az intézményekkel: a meghalt és feltámadt Jézus Krisztus története hozza létre az egyházat, és az a reménység, hogy a mi történetünk már az övé része. A holnap gyülekezetének erre a már lefektetett alapra kell épülnie, és csakis ez az alap bírja el.

Az imádat a misszió célja
„A misszió azért létezik, mert az istenimádat nem" - idézte John Piper evangéliumi teológust az előadó. Mint mondta, a gyülekezetben Isten imádata folyik, ebbe akarunk minél több embert behívni - ezért van a misszió, amely többet kell hogy jelentsen, mint egy ősi örökség átadása vagy egy alternatíva felmutatása a helyes életvitelre. Imádókat szeretnénk gyűjteni Istennek, hogy sokasodjon a hálaadás, a bizalom, a szeretet iránta.
- Aktív cselekvésre hívott el Isten: menjünk el a népekhez és hirdessük nekik a bűnbocsánat evangéliumát, Jézus Krisztust. Ehhez azonban mennyei erőre van szükség - mondja Jézus. Ha nincs bennünk az evangélium feletti öröm, akkor nem lesz elég motivációnk és a túlélésért fogunk küzdeni. De Isten a Lelkét kiárasztja ránk, és erőt ad nekünk ehhez. A Szentlélek pünkösdi eljövetele a világmisszió miatt volt fontos. Isten azért árasztotta ki a Lelkét, hogy az apostolok a nemzetek számára ismertté tegyék Őt, és nem azért, mert akkor születtek újjá vagy lettek még szentebbek. A pünkösd volt az első esete annak, hogy erővel ruházta fel Isten a tanítványokat arra, hogy kiálljanak a nép elé és Róla beszéljenek. Mi az Atya, a Fiú és a Szentlélek missziójába kapcsolódunk be, amelyben a Szentléleknek kulcsszerepe van: Ő szül újjá minket, ad szentséget és erőt, s mindezt nem egyénekkel teszi meg csupán, hanem Krisztus testével - vagyis a misszió nem a lelkész egyéni ügye, hanem az egész gyülekezeté.

A foci, a zenekar meg a magyar zászló
Szó esett arról is, hogyan kapcsolódik bele nemzetünk története az üdvtörténetbe, és a tény, hogy bekapcsolódik, minden hívő életére kihatással kellene hogy legyen Szabados Ádám szerint.
- Bonhoeffer írja egy helyen, hogy amikor reggel kinyitja a Szentírást, az élete szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi történt a választott néppel háromezer éve, mint az, hogy mi történt vele aznap reggel. Nem az a helyes sorrend, hogy van az én élettörténetem és abba behívom Istent, hanem Isten hív meg engem az Ő történetébe. Ugyanígy, nem a mi nemzetünk történetében nyer értelmet Krisztus, hanem a mi nemzetünk abban nyer értelmet minden kincsével együtt, ha Krisztus népének történetébe kapcsolódik. Érdekes, hogy épp a posztmodern korban tört ki a balkáni háború, és éledt fel a nacionalizmus számos országban. Amikor a metanarratívákat, mint amilyen az üdvtörténet is, kidobjuk az ablakon, a focicsapat, a zenekar és a nemzet értékelődik fel.

Ne legyünk abszurdak!
Amikor a misszió lehetőségeit kutatjuk, tisztában kell lennünk azzal, miben hisz vagy nem hisz a minket körülvevő modern, posztmodern és poszt-posztmodern vegyes társadalom - tette hozzá.
- Posztkeresztyén korban élünk - ma egyetlen keresztyén egyház, felekezet sem fog tudni a múltjából élni. Vannak struktúrák, amelyekből próbálhatunk még építkezni, de nem lehet sokáig gazdálkodni a népegyházi múltból sem. Kétlem, hogy akár egy évtizednyi idő is rendelkezésre állna.
A lelkipásztor szerint hajlamosak vagyunk egyedül a szocializmusra fogni a gyülekezeti létszám apadását, pedig ma már annál is sokkal erősebb hatásoknak vagyunk kitéve, méghozzá a nyugati világ felvilágosodásban gyökerező kételyeinek.
- A felvilágosodás utáni ember emberközpontúan gondolkodik. Ennek következménye a naturalizmus, aztán az a feltételezés, hogy a jelenségek okait nem valami rajtuk kívüli tényezőben kell keresnünk, hanem magukban a jelenségekben, végül pedig az olyan intézményes tekintélyek megrendülése, mint az államé vagy az egyházé. Ha mindezt nem vesszük figyelembe, teljesen érthetetlen, abszurd lesz egy mai ember számára, amiről beszélünk.

Kreatív vita
Nem érzékeljük Istent, hogyan hihetnénk benne? Isten írt egy könyvet? Tényleg csak egy út létezik hozzá? - Csak néhány kortársaink kérdései közül. Szabados Ádám szerint nem fogunk tudni hitelesen szolgálni feléjük, ha nem tesszük fel mi is őszintén ezeket. Panaszkodás helyett pedig érdemes kihasználni a ma emberének gondolkodásában rejlő lehetőségeket - mondta. Az ősrobbanás gondolatát vehemensen támadó keresztyének például szerinte rámutathattak volna: az elmélet pártolói egyetértenek abban, hogy az univerzumnak van kezdete.

Mi is deviánsak vagyunk
A missziót csak egyfajta érettséggel lehet végezni - hangsúlyozta a lelkipásztor:
- Adjuk meg minden embernek az Isten képmásának járó tiszteletet! A missziói parancs nem jogosít fel arra, hogy tiszteletlenek legyünk, de arra igen, hogy legyünk bátrak és feszegessük a határokat! A mai ember számára a legnagyobb érték a tolerancia - különösen a devianciák iránt -, amit rendkívül intoleránsan művel, például ha a keresztyénségről van szó.
Milyen választ adhatunk erre? - vetette fel.
- A világunk kinyílt, az etnikai, vallási, világnézeti sokféleség ma már természetes. Ebből fakad a tolerancia is, amire figyelnünk kell nekünk, keresztyéneknek is. Tisztelettel kell élnünk ebben a világban azok iránt is, akik mást gondolnak a világról - noha nem értünk egyet velük. Ha ezt a különbségtételt kommunikálni tudjuk, akkor már nincs vesztett ügyünk. Ám ebből az is következik, hogy nekünk is jogunk van a saját véleményünkhöz. Ezt a mondatot is meg kell tanulnunk keresztyénként. És jogunk van a devianciához is ebben a világban. De nem azért vagyunk deviánsak, mert jobbak vagyunk, hanem mert hiszünk a kinyilatkoztatásban. Abban, hogy Isten áttörte az áthatolhatatlan elválasztó falat, ami közte és köztünk húzódott. Nemcsak a jelenségekben gondolkodunk, és nemcsak azokat tudjuk elfogadni a jelenségek okaiként, hanem Istent is. Jézus követőjeként vagyunk tehát deviánsak, és ha másokat tolerálni kell, akkor a mi világnézetünket is lehet tolerálni. Ha fenntartjuk a kisebbség jogát, akkor nem vagyunk immorálisak a mai ember számára. És akkor sem, ha nem a hatalmi arrogancia hangján szólunk. Elsősorban ne az ítéletet, hanem a lehetőséget hangsúlyozzuk - az ítéletről kell ugyan beszélni, de ne mi ítélkezzünk mások felett.

Nem az egészségesé, hanem az igazé
A fiatalok számára fontosabb kérdés, hogy amit átélnek, valóságos-e, mint az, hogy igaz-e. Ezt vegyük tudomásul, akkor is, ha ragaszkodnunk kell az igazsághoz - folytatta az előadó.
- Ahhoz, hogy a holnap gyülekezete valóságos legyen, jelen kell hogy legyen benne Isten valósága, a szentség - hiszen az evangéliumnak etikai vonatkozásai is vannak -, a szeretetet és az új élet valósága. Ha nincs új életű ember a gyülekezetben, a gyülekezet nem lesz valóságos. Nem mi vagyunk ugyan, akik megmondhatjuk, kik az Úréi - Kálvin szerint is Istenre kell hagynunk ennek megítélését - de „aki az Úr nevét vallja, hagyja el a gonoszt" - mondja az Ige (vö. Timóteushoz írt 2. levél 2. rész, 19. vers). Ha a gyülekezetben kevesen vannak az újjászületettek, akkor a közösség hiteltelen lesz, mert a nagy többség fémjelzi az egyházat. A református hitvallások kimondják, hogy az Ige, a sákramentumok és az egyházfegyelem az igaz egyház ismertetőjelei. Nem az egészséges egyházé, hanem az igazé.

„Érdeklem ezt a gyülekezetet"
Az eszmecseréknek csak kis hányada zajlik az akadémiai világban. Az emberek főként a virtuális térben beszélnek arról, miben hisznek, szemtől szemben nehezebben teszik - jegyezte meg az előadó. A holnap gyülekezete ezért használja az internetet, mert olyanokat is elér segítségével, akikkel nem lehetne kapcsolatban. A vizuális kultúra szülöttei azonban érzékenyek a képi megjelenítésre, sokkal inkább, mint magára a tartalomra.
- Ha egy gyülekezetnek nincs honlapja, az interneten érdeklődő vagy azt szűri le, hogy nem létezik az a gyülekezet, vagy azt, hogy létezik, de az olyanok iránt, mint ő, közömbös.
Persze, a létező honlap sem lehet akármilyen. Egyértelmű információkkal lehetünk hatékonyak, a letisztult, pátoszmentes megjelenítés pedig különösen a fiatal korosztály számára fontos.
- A hídépítés nemcsak akkor fontos, ha egy másik nemzethez megyünk misszionáriusnak. Nyelvi jelek és jelentések viszonyát a saját kultúránkban is fel kell térképeznünk. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: mik azok a jelek, amelyek a befogadónak ugyanazt jelzik, mint nekünk, akik a jelzést adtuk. Ezzel nem csorbítjuk az evangélium üzenetét, csupán érthető módon közvetítjük a mai ember számára.

A holnap gyülekezete elnevezésű képzést a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye támogatásával a hetényegyházi református gyülekezet és "A holnap gyülekezete" Fórum szervezte. Utóbbi egy lelkészekből és gyülekezeti munkatársakból álló, önkéntesen szerveződő kör, amely célul tűzte ki, hogy szolgálattevők tapasztalataik megosztásával együtt keressék a gyülekezetfejlesztés útjait. Az idén szeptemberben megtartott teoretikus képzést követően a Fórum jövő őszre a gyülekezetépítés gyakorlatát számba vevő tréninget tervez, addig is kisebb találkozókon folytatódik a párbeszéd. A Fórumhoz bármely lelkész és gyülekezeti munkatárs csatlakozhat, bővebb felvilágosítást Oravetz Anettől kaphatnak az oravetzanett@gmail.com e-mail címen.

Kép és szöveg: Jakus Ágnes
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép