Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Vilhelmina napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Chartres Katedráli festettüveg ablaka
Szűz Mária
Terjedő szingli életmód – A házasságnak nincsen alternatívája
2009-02-21 Forrás: Evangélikus Egyház
Nagy dicséret jár annak a társadalomnak, amely jutalmazza a családot az elkövetkező nemzedék vállalásáért – jelentette ki az MNO-nak Bíró László. A püspök szerint sajnos ez a törekvés még nagyon gyerekcipőben jár a magyar társadalomban, pedig a jövőt építi az a közösség, amelyik odafigyel a gyermeket vállaló családra, s nemcsak alamizsnáskodik, hanem megbízható támogatást ad, kifejezi megbecsülését a gyermeket vállaló család felé.
– A statisztikai adatok azt mutatják, egyre kevesebben kötnek házasságot. Tavaly januártól novemberig összességében 38 005 házasságkötés történt, ez 661-gyel kevesebb, mint egy esztendővel korábban. Mit gondol, miért nem akarnak a fiatalok házasságot kötni?

– Sokszor a fiatalok azt mondják, hogy nem akarnak házasodni, valójában azonban hiszem, hogy a fiatalok igenis akarnak. Hadd mondjak el egy személyes élményt. A rokonságomban eskettem, a szertartás után az újdonsült feleséggel beszélgettem, aki arról mesélt, milyen sokan sírtak az esküvőn. Meglepődtem, kérdeztem is a lánytól, miért, hisz semmi ríkatót nem mondtam. A lány elmondta, hogy az évfolyamtársai sírtak, mert attól félnek, hogy az élettársaik soha nem fogja nekik kimondani ezt: Isten szent színe előtt feleségül veszlek. Nagyon mélyen bennem maradt ez az élmény. Hiszem, hogy az ember ösztönösen a házasságra vágyik, de hogy mégsem jön létre a házasság, azt gondolom, nagymértékben függ attól, hogy a fiatalok nagyon sok rossz példát látnak maguk előtt. Mintha nem mernének arra gondolni, hogy az ő házasságuk sikerülhet. Egyszer egy hölgy egy rádióadás előtt megkérdezte tőlem a stúdióban, miért van az, hogy az egyház jobban kedveli a házasságot, mint az élettársi viszonyt, pedig szerinte sok fájdalom születik a házasságban. Sajnos a házasságot sokan úgy látják, mint a szenvedés forrását, és nem mint a beteljesülés lehetőségét.

– Miért vonzóbb a fiatalok számára az élettársi viszony, mint a házasság? Ez társadalmi hozadék?

– Társadalmunk individualizálódik, és ami individualizmusra törekszik, az nem lesz élet- és családbarát. A mai individualista gondolkodásnak mintha jobban megfelelne az élettársi viszony, mint a házasság. Nyugaton egyre jobban erősödik a szingli ideológia, ami nem más, mint az individualizmus házasság elleni kivirágzása. Egyszer egy élettársi viszonyban élő hölgy meglátogatott, és arra kért, hogy beszéljek az élettársával, akivel szerdán még gyermekekről álmodtak, pénteken meg a férfi kitette a hölgyet a lakásából csak azért, mert az ingét vasalta. Vagyis úgy viselkedett, mint egy feleség. Elbeszélgettem a férfival is később, aki elmondta: ha neki felesége lenne, akkor este 11-kor nem mehetne el teniszezni. Nem bírja a kötöttséget.

– Mit lehet tenni az individualista társadalmi szemlélet ellen? Hogyan lehetne visszájára fordítani ezt a folyamatot?

– Tisztán kell látnunk, hogy a házasságnak nincsen alternatívája. Úgy tudom, Európában az élettársi viszony átlagéletkora három esztendő. Igaz, hogy a házasságok ötven százaléka is felbomlik már, de nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Látszik, hogy a társadalom polarizálódik: van egy réteg, amelyik egyre komolyabban veszi a házasságon alapuló családot, és van egy másik, amelyik ezzel ellentétesen gondolkodik. Pedig a házasságnak nincs alternatívája, mivel az a család és a társadalom legbiztosabb tőkéje. Az első századok keresztényei sem vitatkoztak a hellén társadalommal, hanem függetlenítették magukat tőlük, és szem előtt tartották saját értékeiket. Odaadó szereteten alapuló házasságokat kötöttek, a férfiak hűségesek voltak feleségükhöz, a családok meg ápolták az öregjeiket, s így lett a birodalom társadalmában a kereszténység olyan tényező, amire jövőt lehetett építeni. Fel kell mutatnunk, hogy házasságon alapuló családban élni jó.

– Köztudott a magyar társadalomról és a magyar fiatalokról, hogy amikor a jövőről álmodnak, rengeteg gyereket terveznek, de amikor házasságra kerül a sor, és vállalni kell az életet, akkor a fele sem születik meg a korábban megálmodott gyermekeknek. Mit gondol, mi ennek az oka?

– Nagy felelőssége van az államnak abban, hogy kiszámítható anyagi jövőt tud-e biztosítani a családoknak, tudja-e segíteni a lakhatását a kezdő házasoknak. Nagyon fontos lenne, hogy az állam és a társadalom elismerje a gyermeket vállaló szülők társadalmi szolgálatát is. Az állam azt jutalmazza, ha az édesanya elmegy dolgozni, de azt nem, ha otthon marad. Pedig sokkal többet tesz, ha gyermekeket nevel. Nagy dicséret illeti azt a társadalmat, amely jutalmazza a családot az elkövetkező nemzedék vállalásáért. Sajnos ez a törekvés még nagyon gyerekcipőben jár a magyar társadalomban, pedig a jövőt építi az a közösség, amelyik odafigyel a gyermeket vállaló családra, és nemcsak alamizsnáskodik, hanem megbízható támogatást ad, kifejezi megbecsülését a gyermeket vállaló család felé.

– Ma már a házasságok fele válással végződik. Melyik generációra jellemző leginkább a válás?

– Öt-hat év a szakítópróba a házasságban. Nagyon sok múlik azon, hogy egy pár hogyan készül fel rá. Ha jól kommunikálnak a párkapcsolat idején, ha törekszenek megismerni egymás családi hátterét, szokásait, ha megálmodják házasságuk, leendő családi életük hétköznapjait és ünnepeit, akkor kevésbé kell félni attól, hogy néhány év után válás következik be. Nagyon kellene segítenünk fiataljainkat a házasságra való készülésben, nemcsak a jegyesoktatásokon, hanem azt jóval megelőzően is. Miután a jó minták egyre inkább elmaradnak, nagyon oda kéne figyelnünk már kisgyermekkortól kezdődően a családi életre nevelésre. Az iskolák nevelési, oktatási programjába is bele lehetne építeni.

– Tapasztalataim szerint sokan annak ellenére, hogy nem vallásosak, vagy nem gyakorolják a hitüket, mégis nemcsak az anyakönyvvezető, hanem Isten előtt is házasságot akarnak kötni. A megszokás, a hangulat, az orgonabúgás miatt?

– Úgy látom, egyre kevésbé jellemző, hogy olyanok kössenek egyházi házasságot, akik nem gyakorolják a hitüket, de mégis előfordul. Valami ősi ráérzés van az ember szívében. Mindenki sejti, hogy örök hűséget ígérni valakinek a saját erejéből nem tud, szüksége van ahhoz Isten segítségére, áldására. Többször találkoztam olyannal, aki nem gyakorló, mégis nagyon mély hittel és vágyódással állt az oltár elé és kérte Isten áldását a házasságára. Érzik az emberek a természetfeletti dimenziót.

– Mi lehet a titka a boldog házasságnak?

– A keresztény gondolkodás középpontjában az önmagát ajándékozó szeretet áll, szemben a birtokló szeretettel. Csak ebből, az önajándékozó szeretet alapállásából, a teközpontú szeretetből épülhet fel boldog házasság. Egy kortárs író írt arról, hogy ma már a szeretet is énközpontú lett, ami azonban nem képes a tartós párkapcsolatra, a házasságra.

– Milyennek látja a fiatalokat?

– A fiatalokat alapvetően jónak tartom, és arra biztatom őket, hogy merjenek boldog jövőt álmodni maguknak, tudják azt, hogy a szeretet döntés, nem érzelmi vonzódás a másikhoz, hanem a másik és önmagam felvállalása. Klasszikus bölcsesség: a legnagyobb szerelem is megvan szeretet nélkül. Kell, hogy eljussunk ehhez az elmélyült látáshoz.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép