Gyrivnyi Gbor szentszki nagykvet s Molnr Antal, a Rmai Magyar Akadmia igazgatja az elmlt napokban Mrkai Szent Jakab djban rszeslt - a fontos kulturlis intzmny igazgatja errl az esemnyrl szmol be stdinkban.

A kzp-itliai Marche tartomny Sarnano vrosban december 3-n, szombaton nyjtottk t az elismerst az rdekelteknek. Az immr XIV. alkalommal kiosztsra kerl djat egyrszt olyan egynnek adjk, aki sokat tett a trsgrt, illetve olyan szemlyeknek tlik oda, akikkel a vros fontos kulturlis egyttmkdst szeretne folytatni.

Mrkai Szent Jakab 1393-ban szletett Marche tartomny Monteprandone vroskjban. 1412-ben jogi diplomt szerzett Perugiban. 1416-ban lpett be a ferences rendbe. Kapisztrn Szent Jnos s Szinai Szent Bernardin tantvnya volt. 1423-ban szenteltk papp. Tbb zben jrt Magyarorszgon Kapisztrn Szent Jnossal; ma is megtekinthet trgyi emlke, szke, Szegeden lthat az alsvrosi ferences kolostorban. 1420 s 1476 kztt rengeteget utazott, Itlin kvl Magyarorszgon, Boszniban s Csehorszgban. Magyarorszgban elssorban a huszitk ellen kzdtt. 1457-ben felkereste bartja, Kapisztrn Szent Jnos jlaki srjt.

Fradhatatlan prdiktorknt kzdtt a kor eretneksgei ellen. Bkt szerepet tlttt be az egymssal hadakoz itliai vrosok kztt. Neki ksznhet, hogy Fermo s Ascoli vrosok, amelyek egyms rks ellensgei voltak, trtnelmi bkeegyezmnyt ktttek.

Apostoli tevkenysge mellett bazilikkat, kolostorokat, knyvtrakat alaptott, 11 vrost ltott el polgri trvnyekkel, maga 18 knyvet rt, fleg jogi tmban.

Mrkai Szent Jakab 1476-ban hunyt el Npolyban. 2001-ben fldi maradvnyait az 1449-ben ltala alaptott monteprandone-i „Kegyelmek Szz Anyja” kegyhelyre szlltottk t.

Ami a Magyarorszg s Sarnano kztti egyttmkdst illeti, Molnr Antal trtnsz elmondta, hogy kzs konferencit terveznek a XV. szzadi ferences obszervancirl, amelynek Mrkai Szent Jakab egyik tartoszlopa volt. A Rmai Magyar Akadmia igazgatja lpseket tett abban az irnyban is, hogy magyar egyetemek kapcsolatot ptsenek ki a tartomny fontos kulturlis kzpontjval, Macerata-val.