December 9-n, pnteken dleltt XVI. Benedek ppnak s a Rmai Kria tagjainak szl elmlkedsben a Ppai Hz sznoka a barbr betrsek s az j Eurpt evangelizl szerzetesek korhoz fzte gondolatait. A nagy pusztasgot ma a szekularizlt vrosok jelentik - llaptotta meg. Kr. u. 476-ban minden addigi bizonyossg szertefoszlott. A rmai birodalom sszeomlott, terletn barbrok garzdlkodtak.

Az eltvelyed egyhznak vlaszolnia kellett a kihvsra: hogyan nzzen szembe az j helyzettel? Ekkor kezddik meg az evangelizci msodik hullma, amelyet szmos nehzsg kzepette a ppk s a kor nagy szentjei indtanak el a kzpkor hajnaln. Amikor 410-ben a gtok feldljk Rmt, sokaknak, mint pldul Szent Jeromosnak gy tnik, hogy elrkezett a vilg vge. Azonban csak annak a vilgnak lett vge.

Az els elbtortalanods utn a keresztnyek megrtik, hogy a barbrok fenyegetsei a misszi vgtelen lehetsgt jelentik szmukra. Azonban az evangelizls j ignyeket tmasztott a grg-rmai vilghoz viszonytva. Az els keresztnyek egy kulturlt, szervezett trsadalommal talltk szemben magukat, olyan vilggal, amelynek meg voltak a maga jl strukturlt szablyai, trvnyei. Most azonban az evangelizlssal egyidejleg a civilizcival is meg kellett ismertetni a barbr npeket. A keresztny tanokkal egytt az rsra-olvassra is meg kellett tantani ket. Az inkulturci teljesen j formban jelentkezett. Ezt segtettk el az egyhz olyan nagy alakjai, mint Szent Benedek, Szent Kolumba, Szent Cirill s Metd, akik rvn Eurpa ismt felfedezte a kolostorok szerzetesi lett. Az egyhznak ez az vszaka sok szempontbl hasonlt a mai helyzethez - fejtette ki P. Cantalamessa, a Ppai Hz prdiktora msodik adventi elmlkedsben.

Abban az idben a npek keletrl nyugatra vndoroltak, most pedig dlrl indulnak el szak fel. Az egyhz, Tanthivatalnak megfelelen, akkor is a nyitst s az j npek befogadst vlasztotta. A klnbsg az, hogy ma nem pognyok, vagy eretnek keresztnyek rkeznek Eurpba, hanem olyan szemlyek, akik meggyzdssel valljk sajt hitket. A barbr betrsek Eurpja azonban azt tantja neknk, hogy az j evangelizci szempontjbl fontos a szemlld letmd. Ezt bizonytja a Taiz-i vagy a Bose-i kzssg.

A szent szerzetesek, akik a barbr invzikat kveten jraevangelizltk Eurpt, a szemlld csnd emberei voltak, mint ahogy Jzus napjai is csodlatos sszhangot teremtettek az ima s a prdikci kztt.

Gyakran halljuk, hogy „nem lehet nyugodtan imdkozni, mikzben g a hz” - folytatta elmlkedsben P. Cantalamessa. Ez igaz, de kpzeljk el, hogy mi trtnne, ha egy tzvsz helysznre svt szirnkkal rkez tzolt brigd szrevenn, hogy nem hozott magval fecskendt s nincs egy csepp vize sem. Ez trtnik akkor, amikor sietnk prdiklni, anlkl, hogy imdkoztunk volna.

Jobban evangelizl az, aki imdkozik, anlkl, hogy beszlne, mint az, aki beszl, anlkl, hogy imdkozna - mondta msodik adventi prdikcijban P. Raniero Cantalamessa kapucinus, a Ppai Hz prdiktora.