December 9-e jszakjn a Loreti Szzanya liturgikus emlknapjnak viglijn az Adria-parti Mria kegyhely hvei a nzreti Szent Hz rkezst nneplik la „Festa della Venuta” nven. A hagyomny szerint angyalok szlltottk a hzat Loretba. Ennek emlkre a krnyez mezkn tbortzeket gyjtanak. A kegyhely Szzanyrl elnevezett kzponti tern elhelyezett hatalmas mglya kr gylnek a hvek s imavirrasztst tartanak.

A szertartst idn Mauro Piacenza bboros, a Papi Kongregci prefektusa vezette.

Giovanni Tonucci rsek, Loreto fpsztora rdinknak adott interjjban elmondta, hogy rgi hagyomnyrl van sz. A tz sajtos jelentsget hordoz: mindenekeltt azrt fontos, mert maga kr gyjti a hveket, akik a szentolvast imdkozzk, msrszt pedig ekkor getik el azokat az imaszndkokat, amelyeket az v sorn gyjtenek ssze a bazilikban.

Ezek a fohszok jelkpesen ekkor feljutnak az gbe. A szertarts idejn a Bazilika minden vben zsfolsig megtelik, de az eltte lv tr is tele van hvekkel. Megrendt ltvny, hogy az jszakai hideg ellenre hvek sokasga vesz rszt a szertartson mly imba merlve.

A nzreti Szent Hz rkezsre emlkez liturgin mindig nagy szmban vesznek rszt a loreti katonai lgier iskola nvendkei is, hiszen a Loreti Szzanya mr 91 ve, XV. Benedek ppa rendelkezsnek megfelelen a lgiszlltk vdszentje. A legendn tl, az elmlt szzadokban szmos tudomnyos vizsglatnak is alvetettk a Szent Hz hrom falt. Megllaptottk, hogy valban Nzretbl rkeztek s si istentiszteleti helyet zrtak magukba, amely nagy tiszteletnek rvendett az egyhz kezdeteitl fogva. Az egyhz termszetesen nem nyilatkozik az ereklyk hitelessgt illeten, de hangslyozza a kegyhely zenetnek jelentsgt, ami nem ms, mint a Megtestesls.

Mivel egy hzrl van sz, szmos erteljes zenetet intz korunk emberhez, ami a csaldot, a hivatst, az elktelezettsget, az r Szavnak kvetst illeti. Mria „igen”-je minden keresztny hivats pldakpe - mondta rdinknak adott nyilatkozatban Giovanni Tonucci rsek, Loreto fpsztora.