A hozznk hajl r napja. - Az n Jzusom a Krisztus, kinek szletst angyal adta hrl Mrinak. Amire: „Mria gy vlaszolt: me, az r szolglja vagyok, legyen nekem a te igd szerint. Erre az angyal eltvozott.” (Lk 1, 38)

Az angyal elment, Mria pedig maradt.

s Mria Szve alatt, elst dobbant az Isten Szve.

Ha egszen rejtve is, de egszen kzel, itt van velnk az Isten!

Ezrt azutn, hitnk s dvssgnk nem csupn csillog vegdsz
rmkkel s szenvedsekkel teli letnk karcsonyfjn.

Hanem az Isten tja, felnk s kzttnk.



Azzal, hogy Mria „igent” mondott Istennknek, igent mondott az letre,
igenjvel igent mondott a mi letnkre is.

Advent mg htra lev napjaiban vgig gondolhatjuk, mit jelent szmra, s mit a mi szmunkra, ezt az igen.


Szmra nagyon kemny kvetkezmnyei lettek.

El kellett viselni Jzsef slyos s nehz gondolatait...

Indulni kellett Betlehembe, kzvetlenl a szls eltt, megprbltatsokkal teli tbbnapos tra.

Tapasztalni a szvtelen elutastsokat Betlehembe rkezsekor.

A rokonok rszrl is.

Nem volt hely a szletend let szmra!

Istllba kellett hzdnia, az Istengyermek szletsvel.

Ahol a nlklzst mg slyosbtja a kirekeszts lmnye.



Mria igenje miknt hat a mi letnkre?

Mikor szveink annyira vgynak a megbklsre, a megerstsre,

ma sem adatik neknk ms t, mint amin Mria indult.

Hiba tesz ksrletet, immr ktezer v ta az emberisg, hogy biztonsgt szllsok pompjba s biztonsgba gyazza!

Csak az istllt is vllal rnl lel megnyugvsra!

Teljes pompjukban sziporkzhatnak ugyan a gazdagok laksaiban a karcsonyi fnyek, tobzdhat a vilg talmi nneplse, nyomba sem lphet, annak a szegnyes, els Betlehemnek!



A szvek, kikben szeretet l, ma is Mria lpteit keresik.

S azt a bkt, ami mg az elutastst, a kirekesztst is gy tudja kezelni,
hogy a maga sajnltatsa helyett, ldozatos szeretetvel msokat segt s erst.



Legyen rsznk benne, s nyjtsuk annak, ki rszorul erre.

Hozzon ez, karcsonyi rmt szvetekbe!

Szeretettel:

rpd