Keresztny Magyarorszg Portl - Nap Szentje - 2009. prilis 10.

Nagypntek

Nagypntek Jzus kereszthallnak s srban nyugvsnak emlknapja. Az els keresztnyek nagypnteket s nagyszombatot liturgia nlkli nnepknt tartottk egsz napos szigor bjtlsben.
Csak a 4. szzadban alakultak ki nagypntek klnfle istentiszteleti formi eucharisztikus nnepls nlkl. Jeruzslemben e napon imdkozva vonultak az utols vacsora termtl a klvriig, ahol a pspk tiszteletadsra felmutatta a szent kereszt ereklyjt. Utna szentrsi rszleteket olvastak fel s a papsg kisebb csoportoknak mondott beszdet.

Rmban a 7. szzadtl kezdve olvastk Jnos evangliumbl Jzus szenvedstrtnett. A 8. szzadban a ppa kezben a tmjnezvel haladt a szent kereszt ereklyje eltt, majd a kereszthdolat utn igeliturgia kvetkezett. Szentldozs nem volt, a 12. szzadtl csak a szertartst vgz pap ldozott. XII. Piusz ppa 1955-ben engedlyezte ismt az ldozst, a nagyht megjtsval.

A nagypnteki szertarts idpontja az skeresztny kortl a kzpkorig az r hallnak rjhoz, dlutn 3 rhoz igazodott. Ez ksbb tkerlt a dleltti rkba, gy a nagypnteki liturgia is dlelttre kerlt. XII. Pius ppa reformja lltotta vissza a dlutni nneplst, amelynek ma hrom f rsze van: igeliturgia olvasmnyokkal s egyetemes knyrgsekkel; hdolat a szent kereszt eltt; ldozsi szertarts.

Sok helyen szoks a szentsr lltsa. Nagypnteken a templomban vagy a klvrin keresztti jtatossgon vesznek rszt a hvek. Ezen a napon hstilalom s szigor bjt van.

forrs: MKPK Sajtiroda