(Clarisse Capucine)

A klarisszk rendjbl 1538-ban kivlt egy reformg s visszatrt Szent Klra eredeti Reguljhoz, egyben tvette a frfi kapucinus rend szigor Szablyzatt. Az els kapucinus kolostor alaptsa Maria Laurencia Longo (1463-1542) nevhez fzdik. lett az els aptn. Az apck semmit sem vallottak maguknak, kezk munkjbl tartottk fenn magukat, a kzs zsolozsmnak s a szntelen szemlld imnak ltek. Egsz ven t szigoran bjtltek, hst soha nem ettek.

A rend hamar eljutott Latin-Amerikba, Afrikba s zsiba. 1968-ban a kapucinus apcknak Mexikban 39, Itliban s Spanyolorszgban 34 kolostoruk volt.

A msodik vilghborban a mainzi kapucinus apck felajnlottk letket engesztel ldozatul a hbor borzalmairt s az igazsgos bkrt. A kolostort bombatallat rte, meghalt mind a 41 apca.

A kapucinus apcarend legismertebb szentje: Giuliani Szent Veronika (16601727). "Kereszt s megprbltats az n rmm s boldogsgom! Jjj ht fjdalom s szenveds!" (Szt. Veronika)

Magyar fldn nem volt kapucinus apcakolostor.

Jelenleg (1989) vilgszerte 2841 kapucinus apca l, 137 egymstl fggetlen kolostorban.

"Mivel a szent evanglium szerint tkletes let vlasztsval isteni sugallatra a nagy Kirly, a mennyei Atya lenyaiv s szolgliv szegdtetek, s eljegyezttek magatokat a Szentllekkel, akarom, s ezennel magam s rendtrsaim nevben grem is, hogy ppoly szeretettel fogok rlatok gondoskodni s ppoly odaadssal trdk veletek, mint velk."

Assisi Szent Ferenc Szent Klra nvreinek adott letszablya