Gyertyaszentel Boldogasszony nnepn, februr 2-n arra emlkeznk, hogy Szz Mria Jzus szletse utn negyven nappal bemutatta gyermekt a jeruzslemi templomban.

A nyugati liturgiban Szz Mria tisztulsnak, s a fnynek nnepe lett. A grg liturgia a tallkozs nnepnek nevezi, mert ekkor tallkozott Krisztus az emberisggel Simeon s Anna prftaasszony szemlyben.

Az elrt ldozat flajnlsakor jelenlv agg Simeon Jzust a nemzetek megvilgostsra szolgl vilgossgnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentels szoksa.

A szentelt gyertya mint Jzus Krisztus jelkpe egyike a legrgibb szentelmnyeknek. Keresztelsig az jszltt mellett vilgtott, hogy a „pognykt” a gonosz, rossz szellemek ki ne cserljk. Amikor a fiatal anya elszr ment templomba az n. egyhz-kelre vagy avatsra, szintn gyertyt vitt a kezben.

Azrt szenteljk meg az emberi termszetnket jelkpez gyertykat, hogy az isteni Fny kiradjon s eltltsn bennnket is. Jzsef s Mria ez alkalommal mutatta be ldozatknt a kt gerlict vagy galambfikt. Ekkor szenteltk az rnak az elsszltt fit. Jzus bemutatsa a jeruzslemi templomban elrt vallsos cselekmny volt. Az elsszltt figyermeket Istennek szenteltk a szlk. A Kivonuls knyve elrja az elsszltt bemutatst s megvltst a templomban. Az kori Rmban tavaszkezd nap volt, fklys engesztel krmenetet tartottak, amelyben a pogny rmaiak krbejrtk a vros blvnyszobrait. Ennek megkeresztelse a gyertys krmenet ezen a napon. A szentmise a gyertyk megszentelsvel kezddik, majd a gyertys krmenet kvetkezik.

Gyertyt gettek a slyos beteg s a halott mellett is.

A vallsos nphit szerint vihar, g-zengs, villmls s jges alkalmval is szentelt gyertyt kell gyjtani.

Gyertyaszentel napjhoz idjrsjsl hiedelmek is kapcsoldnak. ltalban gy vlik, hogyha februr msodikn j id van, akkor ksn tavaszodik. Ezrt „Gyertyaszentelkor inkbb a farkas ordtson be az ablakon, minthogy a nap sssn”.