Dleltt nnepi szentmist tartanak. A hsvt nnepe olyan jelents nnep az egyhzban, hogy nem egy napig, hanem nyolc napon keresztl nneplik.

A Biblia szerint Jzus - nagypnteki keresztre fesztse utn - a harmadik napon, vasrnap feltmadt. Helyettes ldozatval megvltotta minden ember bnt, feltmadsval pedig gyzelmet aratott a hall felett. Az eredetileg zsid nnep (hberl pszah) az egyiptomi fogsgbl val szabaduls nnepe volt.

Hsvt, az azt megelz idszak, Jzus sivatagi bjtjnek emlkre tartott negyvennapos bjt lezrulst jelzi. A bjt utn ezen a napon szabad elszr hst enni. A bjt utols hetnek neve: nagyht, a hsvt utni ht hsvt hete, egyes magyar vidkeken fehrht - fehrvasrnapig tart.

A hsvt hber neve a pszah. A sz kikerlst, elkerlst jelent, utalva arra, hogy a hall angyala elkerlte a zsidk, brny vrvel megjellt hzait.

A nyugati keresztnysg hsvtja mindig mrcius 22. s prilis 25. kz esik (belertve a hatrokat is). A kvetkez nap, hsvt htf legtbb keresztny hagyomny llamban hivatalos nnep.

A hsvt s a hozz kapcsold nnepek a mozg nnepek kz tartoznak. Az els niceai zsinat 325-ben hatrozott gy, hogy az egyhz tagjai a hsvtot ugyanazon a vasrnapon nnepeljk, spedig legyen a keresztny hsvt idpontja a tavaszi napjegyenlsg utni els holdtltt kvet vasrnap. Sajnos ennek meghatrozsra nem jelltek ki mdszert, gy pldul az alexandriai s a rmai ptrirka al tartoz egyhzrsz mskppen szmtotta a hsvt idpontjt. Ksbb a VI. szzadban Dionysius Exiguus alkotott egy olyan eljrst, amely azta is az alapjt kpezi a hsvt idpontja kiszmtsnak.