Hsvtot megelz negyven napos nagybjt els napja. E negyven nap a keresztnyek szmra bnbnati idszak, amely alkalmat ad a lemondsra, a hitben val elmlylsre s kiengeszteldsre, hogy mltkppen felkszlhessenek Jzus Krisztus feltmadsnak, a hsvtnak a megnneplsre.

Hamvazszerda az skeresztny hagyomnybl mert: a hvk a vezekls rszeknt hamut szrtak a fejkre. Mg ma is rzik ennek emlkt: az elz vben megszentelt s elgetett barka hamujbl a pap hamvazszerdn (s nagybjt els vasrnapjn) keresztet rajzol a hvek homlokra, mikzben ezt mondja: „Emlkezzl, ember, hogy por vagy s porr leszel!” A hamu egyszerre jelkpezi az elmlst s a megtisztulst.

A VII. szzadban alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagybjt kezdett a bjti idszakra es els vasrnap eltti szerdra tettk, gy hamvazszerdtl hsvt vasrnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a kzbe es hat vasrnap nem bjti nap.


Mirt ppen negyven napig tart a nagybjt? A Szentrsban szmos esemny kapcsoldik a negyvenes szmhoz. Jzus Krisztus nyilvnos mkdsnek megkezdse eltt negyven napot tlttt a pusztban. Negyven napig tartott a vzzn, negyven vig vndorolt a pusztban a zsid np, Mzes negyven napig tartzkodott a Snai hegyen s Jns prfta negyven napos bjtt hirdetett Ninivben.

A bjt vallsos gyakorlata a bnbnat, a megtisztuls, az ldozat s a knyrgs kifejezdst szolglja, jelzi az ember Isten irnt tanstott szeretett s az rte val ldozatvllalst. Nagybjtben a keresztnyek klns figyelmet fordtanak a szegnyek megsegtsre is.

A nphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fjni a feje.
Tovbbi elnevezsei: szrazszerda, bjtfogszerda, bjtfszerda.