KATOLIKUSOKNL:

A katolikusok f nnepei kzl a "legfiatalabb". XI. Piusz ppa vezette be 1925. december 11-n Quas Primas cm enciklikjban. A ppa elhatrozsnak httere, hogy ebben az idben ersdni ltta az ateista kommunizmus s a szekularizmus eszmit s ezt a Krisztustl s az egyhztl val elforduls veszlyeknt rtkelte.

Eredetileg a Mindenszentek nnepe eltti vasrnap tartottk, a II. Vatikni Zsinat utn, 1969-ben kerlt az advent eltti utols vasrnapra. (Korbban ez a nap "a pnksd utni utols vasrnap" nevt viselte, sajt specilis misvel, amelynek bizonyos rszeit a Krisztus kirly misjbe is beleillesztettk.) Az nnepen a megelz vasrnapoktl eltren, zld helyett fehr ruhban misznek a papok.

Ez az egyhzi v vge, adventtel j v kezddik.
Br nnepknt j, az alapgondolat az els keresztny kzssgek idejre vezethet vissza s az jtestamentum szmos rsze utal r, tbbek kzt Jzus s Piltus prbeszde Jnos evangliumban, amelyben Piltus krdsre, hogy valban kirly-e Jzus, ezt vlaszolja:
"Az n orszgom nem e vilgbl val."

MS EGYHZAKNL:

Az nnepet a Rmtl fggetlen angol katolikus egyhz is megtartja az advent eltti utols vasrnapon, teht ugyanakkor, amikor a rmai katolikusok.
Az amerikai Presbiterinus Egyhz a liturgikus v utols vasrnapjn tartja.

Bizonyos metodista naptrakban Krisztus kirly nnepe a Kirlysg nev liturgiai idszak utols vasrnapja s egybeesik a katolikus nnepnappal.