Nagycstrtk a keresztny hagyomny szerint az utols vacsora napja, amikor Jzus a Getsemn-kertben bcst vett tantvnyaitl s felkszlt az ldozatra. Jzus valsznleg Szder-esti lakomt tartott az Egyiptombl val szabaduls emlkre. Szeretete jell megmosta tantvnyai lbt. A Nagyht nnepeinek sorban a nagycstrtk a gysz napja, ezrt cstrtk esttl szombat estig nincs harangozs. Nagycstrtkhz kthet az Eucharisztia megalaptsa.

A nagycstrtki szertartsokrl:

Jzus Krisztus szenvedsnek s feltmadsnak szent hrom napja az utols vacsora misjvel kezddik. Az utols vacsorn trtnt az Oltriszentsg s a papi rend szentsgnek alaptsa.
A szkesegyhzakban nagycstrtk dleltt a pspk papjaival egytt nneplyes mist mutat be, amelyen megszenteli a keresztelsnl, brmlsnl, betegek kenetnl, templomszentelsnl hasznlatos szent olajakat, illetve krizmt. Rgen ezen a napon trtnt a bnsk visszafogadsa.
Az esti szentmise, az utols vacsora misje a szenvedsre indul Jzus bcsja vitl. A misben a glria utn a harangok megszlalnak, de azutn elnmulnak a nagyszombati viglia glrijig, s helyket a fakereplk foglaljk el. E nmasg a Krisztus knszenvedsekor elnmult apostolok flelmt s a gyszt jelkpezi. A mise vgeztvel az Oltriszentsget nneplyesen az e napokra fenntartott rzsi helyre viszik s a hsvti vigliamise ldoztatsig ott rzik. Ezutn kvetkezik az oltrfoszts.
A nap szertartshoz tartozik a sttzsolozsma elimdkozsa is. Az oltrra helyezett gyertyatartn minden zsoltrvers utn eloltanak egy gyertyt. A gyertyk kioltsa az szvetsgi prftk meglst s a szenved Krisztust magra hagy tantvnyok htlensgt jelkpezi.