Nagyszombaton az Egyhz Krisztus srjnl idzik, szenvedsrl s hallrl elmlkedik. Az oltr minden dsztl megfosztva ll. Nincs szentmise, az Eucharisztit is csak a haldoklknak viszik el.

Hsvti viglia:

A viglia szertartsa visszamutat a 4. szzadra. Mr akkor szerepelt a szertarts ngy lnyegi rsze: a fny liturgija, az igeliturgia, a vzszentels s az ldozati liturgia (Eucharisztia).
A fny liturgijban a fnyksznt rtus az kori lmpagyjts si szertartsbl fejldtt ki. A tzszentels a frank birodalomban mr a 8. szzadban szoks volt a pogny tavaszi tzek ellenslyozsra, amit Rma a 12. szzadban vett t. Ekkor vlt ltalnoss a bevonulsi krmenet is. A hsvti gyertyhoz kapcsold si szertartst ugyancsak a gall liturgia bvtette ki (a kereszt jelnek, az vszmnak s az alfa s omega betknek a bevsse, a tmjnszemek rhelyezse.) Az olvasmnyok minden viglia velejri voltak kezdettl fogva. A keresztsg szentsgnek kiszolgltatsa hsvt jjeln is mr az segyhz gyakorlata volt. A viglia nnepsg koronja az Eucharisztia nneplyes bemutatsa.

A hsvti viglia szertartsa az vszzadok folyamn elszr nagyszombat dlutnjra, majd nagyszombat reggelre kerlt. XII. Piusz ppa 1955-ben helyezte vissza ismt a szombat esti, illetve az jszakai rkra.

A hsvti szent viglit kveten az 5. szzadtl hsvt hajnaln volt mg egy szentmise, a hsvti nnepi mise. A szentlecke utn a 11. szzadban vezettk be a sequentit, amelyben a feltmadt, gyztes Krisztus dicsrete hangzik el, Mria Magdolna tansgttelvel, amely ma is szerepel a misben.