Hsvt utn 50 nappal

Pnksd napjt, azaz a Szentllek eljvetelt s egyben az egyhz megalaptst a keresztny vilg vasrnap nnepli, a hsvt utni tvenedik napon.

Eredete az szvetsgi zsid nnep, hber nevn Svuot, a trvnyads (tra adsnak) emlknapja s az j kenyr nnepe. A Szentllek ezen a napon jtt el az apostolokra, amely ezt a napot j tartalommal tlttte meg a keresztnyek szmra.

Ez alkalombl a keresztny egyhzak orszgszerte nnepi misket, illetve istentiszteleteket tartanak.
Hsvt utn az tvenedik napon tartjk. Grg nevnek (πεντηκοστή, pentkoszt) a jelentse is 50, a magyar pnksd sz ebbl szrmazik. Hasonlan a hsvthoz, egsz hten t tart, de csak kt nap nyilvnos nnep. Tertullianus rgi nnepnek nevezi, teht az apostolok idejbl val. A katolikus egyhzban van viglija bjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A brmls szentsgt pnksd nneptl kezdve szoks kiszolgltatni a rmai katolikus egyhzban. Az nneprl mjus hnapot pnksd havnak is nevezik.

Pnksdt a keresztny egyhz szletsnapjnak is tartjk. Az evanglium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele utn az apostolok, Mria s a legkzelebbi tantvnyok kzsen nnepeltek: Szent Pter prdikcijt kveten sokan megtrtek, bellk alakultak az els keresztny gylekezetek.

A kzpkorban a Szentllek lejvetelt jelz szlzgs jelkpezsre krtket s harsonkat fjtak, a tzes nyelvek jelkpezsre g kcot, rzskat s ostyt hullattak a magasbl, nhol fehr galambokat eresztettek szt a templomban.