Pnksd utni els vasrnap, rnapja eltt egy httel nnepeljk.

A Szenthromsg vasrnapja (szkelyfldi nevn kicsipnksd) a keresztnysg egyik nagyon lnyeges nnepe. Az emberi tapasztalat, klnsen a vallstrtneti kutatsok rmutatnak arra, hogy minden vallst sajtos Isten-kp jellemez. Nem mellkes, hogy a vallsos ember ennek az Isten-kpnek milyen vonsait hangslyozza: harcos, hatalmi tnyezket, vagy a jsg s harmnia jegyeit, hiszen ez dnten meghatrozza az emberi magatarts normit. A mai nnep ppen a keresztny Isten-kp lnyegt van hivatva hangslyozni.

A ppk sokig vonakodtak, hogy kln nneppel is megszenteljk, hiszen a hittitok magasztalsa minden nap, minden istentiszteleten, minden imdsgban elfordul. Haznkban mr Klmn kirly elrendelte ppen a mai idpontban a Szenthromsg nnepnek meglst. Nyugaton ksbb terjed el, s csak 1334-ben vlik egyetemesen ktelezv.

A Szenthromsg kultusza a Tridentinum nyomn bontakoz barokk vallsossgban j hangslyozshoz jut. Ez az egyhzmvszetben s az egykor vroskpen is visszatkrzdik: a Szenthromsg misztriuma, az istensg misztikus szintzise, teljessge megfelelt a barokk hierarchikus szellemnek, summz kszsgnek.

Szenthromsg tiszteletre szentelt templomaink mr a kzpkorban fltnnek, de a XVIII. szzadban, a pestisjrvnyok szorongsai kztt a patrocinium egyenesen korjellemzv vlik.