Virgvasrnap nnepli az egyhz Jzusnak szamron val diadalmas jeruzslemi bevonulst: sokan a np kzl ruhjukat tertettk az tra, msok gakat trtek a fkrl, s elje szrtk. Az elttejr s utna tdul sokasg gy kiltozott: Hozsanna Dvid finak! ldott, ki az r nevben jn! Hozsanna a magassgban! (Mt 21, 8). Ennek nyomn kerlt az nnep szertartsai kz a plms, Eurpa szaki tjain pedig a barks krmenet.

A krmenet teht jeruzslemi eredet, ahol a legutbbi idkig minden esztendben megismtldtt a jeruzslemi pspk szemlyben az r jelkpes bevonulsa a szent vrosba. A krmenet npe a falakon kvl gylekezett. Itt trtnt a plmaszentels. A kapukat bezrtk a menet eltt, csak ksbb nyitottk meg. A pspk szamrhton vonult be, a kanonokok s hvek pedig ruhjukat tertettk elje.

A plma a gyzelem s a diadal jelkpe. Ezrt az nnep neve tbb nyelven plmavasrnap (latin nyelven Dominica palmarum, nmetl Palmsonntag, olaszul Domenica delle Palme stb.). Mivel az eurpai orszgok tbbsgben nincsenek plmk, az nneplskor a plmagakat itt gyakran tiszafa, fzfa vagy ms fk gaival helyettestettk. Az nnepet pldul angol nyelvterleten ezrt Yew Sunday ("tiszafavasrnap") vagy egyszeren Branch Sunday ("gvasrnap") neveken is ismerik.

Napjn a templomban barkaszentelst (a magyar nphagyomny szerint ronts, betegsg, vihar, jges ellen), barks bevonulst vagy krmenetet szoktak tartani.
A magyar npszokskincsben a virgvasrnaphoz kapcsoldott tbbek kzt a barkaszentels, a "Bjj-bjj, zld g" jtk, vagy a palc kiszehajts.